Atomfizika fogalmak, röviden

Írta, szerkesztette, copyright: Dobay Ádám

Atomfizika fogalmak, röviden

Az atommag felfedezése: 1900-ban Erwin Rutherford a

következő kísérletet végezte: Hélium-ionokkal bombázott egy aranyfüst-lemezt (többi az ábrán látható). A visszacsapódásokból számolták ki az atommag méretét.

Rutherford atommodelje: Egy A tömegszámú Z rendszámú magban van A db proton és A-Z db elektron, így semleges az atom kifelé. Aztán erre Teller Ede gimnazista korában rácáfol J

Atommag: Az atom pozitív töltésű, kis méretű alkotórésze.

Nukleáris kölcsönhatás jellemzői (Marsden):

Független a töltéstől (n-n, p-p, n-p)

Mindig vonzó

Nagyon rövid hatótávolságú (10^-15 m)

Viszont a hatótávolságon belül nagyon erős (gravitáció 10^-48, nukleáris 10^-13)

Az A tömegszámú mag kötési energiája az az energia, amennyivel az A db nukleon együttes energiája mélyebb, mintha külön-külön állnának.

H m= m_n+m_p  =3,3475*10^-27kg

m_mag =3,3431*10^-27kg

m =0,0044*10^-27kg – „eltűnt” tömeg, tömegdefektus

Könnyű magok minimális energiája az azonos számú neutron-protoneloszlás, nehéz magok esetén a legmélyebb energiájú állapot a neutronok túlsúlya esetén lép fel.

Szétsugárzás/Annihiláció: Amikor egy elemi részecske és az ő antirészecskéje találkozik, mindkettő megdöglik és a tömegükkel megfelelő gammasugárzás keletkezik.

Párkeltés: Adott helyre gammasugárzást összpontosítva egy részecske és antirészecskéje keletkezik. E=mc² miatt attól függ, mi keletkezik, hogy mekkora energiát összpontosítunk.

Soddy-Fayans eltolódási törvény: Alfa-bomláskor a rendszám 2-vel, a tömegszám 4-gyel csökken.

Energiavölgy (ábra: füzet). Lejutási mód: gammasugár kibocsátás és lepotty. Vagy béta-bomlás.

Fisszió: Nehézmagok hasadása. Eszköz: Atombomba.

Fúzió: Könnyűmagok egyesítése. Eszköz: Hidrogénbomba.

Radioaktivitás: Alfa-, Béta-, és Gammasugárzás közös neve.

E dokumentum tanulási segédletnek készült, puskaként való felhasználása a puskázót terheli!

kérdés, kommentár: dobaysft@freemail.hu