VÁLLALATGAZDASÁGTAN

VÁLLALATGAZDASÁGTAN

Els el adás

Mi a célunk?

Megérteni hogyan működik egy vállalat.

Szervezet: olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg.

Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél

Mikor tekinthetünk egy szervezetet üzleti vállalkozásnak?

      Önálló.

      Saját tevékenysége révén biztosítja életképességét.

      Kockázatot vállal.

      Mindezt valóságos piacon hajtja végre.

Néhány alapfogalom…….

Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett.

Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezeten belüli munkával és nem közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni

Vállalatok kialakulása

Tapasztalat:

befektetés,

racionalitás, tervszerűség

kockázat

Vállalatok kialakulása

A vállalkozások fejlődését segítette:

a felvásárlási rendszer kialakulása,

a távolsági kereskedelem megindulása,

pénzügyi elszámolások terjedése, finanszírozási formák,

nagy földrajzi felfedezések,

az eredeti tőkefelhalmozás folyamata.

A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljainak konkrét értelmezése, megvalósítása.

      Működési kör.

      Belső elvek.

      Külső érintettekkel való kapcsolat elvei.

Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése.

Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki.

A vállalati működés érintettjei

Minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével.

Belső érintettek: menedzserek,munkavállalók,tulajdonosok

Külső érintettek: fogyasztók,szállítók,versenytársak,stratégiai partnerek,állami intézmények,állampolgári közösségek,természeti környezet

Maslow-féle célpiramis
(egyéni célok)

Abraham Maslow (1908-1970) orosz bevándorlók elsőszülött gyermeke.

Egyéni célok
(Williamson felosztása)

Célok, amelyeket az egyének a munkahelyükön kívánnak elérni.

      Jövedelem,

      Biztonság,

      Státusz,

      Hatalom,

      Presztizs,

      A társadalom szolgálata,

      Szakmai kiemelkedés,

      Hasznosság.

Szervezeti célok főbb jellemzői

      Hierarchikus strukturáltság,

      Kölcsönös erősítés,

      Kompatibilitás,

      Szuperordinált célok.

Egyéni és szervezeti célok kapcsolata

      Egy szervezet eredményességét alapvetően befolyásolja, hogy milyen mértékben éri el a céljait.

      A szervezet minden tagjának van elképzelése a a saját és a szervezet céljairól.

      Az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket.

      A kapcsolat minősége, viszonya az egyéni és a szervezeti célok között.

teljes ellentét,részeleges ellentét,semleges,összeegyeztethető,azonos célok

A tulajdonosok  és céljaik

Képviseleti probléma (megbízó-ügynök viszony): alapja az információ aszimmetria. A menedzserek és a tulajdonosok eltérő informáltsága, amelyet az előbbi csoport kihasználhat saját céljaira.

A menedzser és céljai

A menedzser kötődik a legjobban a vállalat céljaihoz.

      Növekedés,

      A mindennapi működés mikéntje,

      A vállalat nyereségessége.

A munkavállaló  és céljai

A munkavállaló elsődleges célja a minél magasabb jövedelem, de emellett:

      az értelmes munkavégzés jelentette öröm,

      az önmegvalósítás igénye,

      a társas kapcsolatok egyaránt fontosak.

Természetes ellentét

Vállalati célok

Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett +társadalmi felelősség

Felelős vállalati koncepció: a vállalatnak társadalmi felelősége is van, melynek során, mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között.

Vállalati célok hierarchiája:

Fogyasztói igények kielégítése nyereség mellett.

Tevékenység.

Mit kell teljesíteni a célokért.

Pl. reklámakció.

Pl. termelési folyamat.

Vállalkozás szervezeti formái

Egy vállalat jellemzője lehet:

      tulajdonosi viszonyok,

      tevékenység jellege,

      a vállalat mérete.

3 típusát tárgyaljuk

      egyéni vállalkozás,

      társaságok,

      részvénytársaság.

Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás.

      tőkét fektet be,

      döntéseket hoz,

      elvégzi a feladatot.

Társaságok

Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőke-egyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelőségén.

Eltérések a társasági formák között:

      A társulással járó feltételek, következmények.

      A társasági tevékenység jellege.

      Az alapítás körülményei.

      A felelőségi viszonyok.

Mindegyik társasági formára igaz, hogy:

      A társaságban résztvevők sajátos érdekközösségét fejezi ki.

      A tulajdonosok személyi vagyonától elkülönült önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmusokat hoznak létre.

      Kötelező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalkozásra, ill. koordinációra irányul.

Részvénytársaság: tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság

működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelőséggel nem tartoznak.

Európai Unió, 2004. május 1.

3 új gazdasági forma

      Európai részvénytársaság.

      Európai szövetkezet.

      Európai gazdasági egyesülés.

Egyes vállalkozási formák előnyei

Egyéni vállalkozás

      Az alapítás és megszüntetés egyszerűsége.

      Áttekinthetőség.

      A vállalkozó függetlensége.

      Az adatszolgáltatási kötelezettség hiánya.

      Adózási kedvezmények.

Társaság

      Egyszerű alapítás.

      Adózási előnyök.

      Tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül.

      Jogi védettség.

      Jelentősebb tőke és hitelforrások.

      A folytatás lehetősége tulajdonváltozás esetén.

Részvénytársaság

      A tulajdonosok korlátozott felelősége.

      Széleskörű tőkebevonási lehetőség.

      Korlátlan élettartam.

Egyes vállalkozási formák hátrányai

Egyéni vállalkozás

      Szerényebb nyereségszerzési lehetőség.

      A pénzügyi forrásokhoz jutás korlátozottsága.

      Túlzottan sokoldalú követelmények.

      Korlátlan felelősség.

      A vállalkozás korlátozott élettartama.

Társaság

      Személyi konfliktusok lehetősége.

      Agresszív törekvések lehetősége az alkalmazottaknál a partnerségre.

      Világos menedzseri felelősség hiánya.

Részvénytársaság

      A nyilvános adatszolgáltatás kötelezettsége.

      Az alapítás és a megszüntetés bonyolult és költséges volta.

      Adóhátrányok.

Vállalatok alapítása

Két módon jöhetnek létre:

      előzmények nélkül, rendszerint egyéni kezdeményezésre,

      meglévő vállalatok szervezeti átalakulásával alakulnak ki.

Egyéni motivációk:

nyereség, pénzügyi függetlenség,

      önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás,

      függetlenség,

      hatalomvágy.

Környezetből fakadó motivációk: a szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, perspektívátlanság.

Szervezetek vállalatalapítása

Egy szervezet  (vállalat, állami intézmény, nonprofit szervezet) gazdasági érdekből létrehoz egy teljesen vagy részben általa tulajdonolt leányvállalatot.

Néha két vállalat saját magát is átalakítva hoz létre új céget:

      fúzió

      felvásárlás

Szövetkezet: a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, oly módon, hogy az egy tag egy szavazat elv érvényesüljön.

Vállalatok megszűnése

Általában sikertelenségnek élik meg, de sok esetben az új vállalkozáshoz szükséges tőkét a korábbi vállalkozás megszüntetése jelenti.

Okai:

      piacvesztés (elsődleges),

      hibás vezetési gyakorlat,

      hibás expanzió.

Csőd: jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adóságait, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni.

Második előadás

A vállalkozás környezete

Miért pont a vállalatok?

Szűkös erőforrások- Korlátlan igények

Gazdaság-Munkamegosztás-Specializáció-Koordináció-Személyek, szervezetek

Koordinációs mechanizmusok

A társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége.

      Piaci mechanizmusok (egyenrangú szereplők, kölcsönös előnyök, önkéntes kapcsolat, pénzügyi alapokon nyugszik).

      Bürokratikus mechanizmus (alá- és fölérendeltségi viszonyok, jogilag szabályozott hierarchia).

      Etikai koordináció (egyenrangú szereplők, akik önszántukból vesznek részt a folyamatokban, a pénz nem játszik közvetlenül szerepet).

      Agresszív koordináció (a „koordinátor erőfölénye” határozza meg a helyzetet).

Koordinációs vákuum nincs!

Egyéni célok
(Williamson felosztása)

Célok, amelyeket az egyének a munkahelyükön kívánnak elérni.

      Jövedelem,

      Biztonság,

      Státusz,

      Hatalom,

      Presztizs,

      A társadalom szolgálata,

      Szakmai kiemelkedés,

      Hasznosság.

Tranzakciós költségek és a koordináció

Tranzakciós költség: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költsége.

Alaphipotézis: a gazdaság szereplői jogilag meghatározott keretek között egymással szabadon kapcsolatba léphetnek.

A tevékenység végbemehet:

      a piacon (egyedi cseréket szabályozó adásvételi szerződés keretében),

      szervezeten belül (belsőhierarchia által meghatározott utasítás).

Az állam

A vállalkozás makrokörnyezete

      politikai környezet

      gazdasági környezet

      társadalmi – szociális környezet

      tudományos – technikai környezet

      ökológiai környezet

      jogi környezet

      oktatási környezet

      Social

      Techniacal STEEPLE-módszer

      Economical

      Environmental

      Political

      Legal

      Educational

Az állam gazdasági szerepe

A szerepvállalás mértéke vitaalap, de szükségessége nem kérdőjelezhető meg.

A vállalkozás és az állam kapcsolata

Az állam piackonform gazdaságszabályozó eszközöket alkalmaz:

      A bankrendszer pénzkibocsátási, hitelezési és kamatpolitikája.

      Az árfolyamok és a vámok rendszere.

      Az állami költségvetés kiadásainak és bevételeinek meghatározása.

      A vállalkozási jövedelmek és a személyi jövedelmek normatív adóztatása.

      Állami preferenciák támogatása (pl. K+F, célberuházások).

      Állami rendelések biztonságpolitikai, egészségügyi, stb. célból.

      A munkaerőpiac működési feltételeinek befolyásolása, a munkanélküliség kezelése.

      A pályázati és közbeszerzési feltételrendszer kialakítása.

      A tőkeáramlás intézményrendszerének és formáinak fejlesztése.

A vállalati működés érintettjei

Minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a a vállalat működésével.

Az állam gazdasági szerepvállalása

Egyre kisebb, mert

      csökkent a gazdasági növekedés a 70-es években (egyesek szerint ennek oka az volt, hogy az álam túl sok erőforrást vont ki a gazdaságból)

      Alacsony színvonalúak voltak az állami szolgáltatások.

      A maximális állami szerepvállalást hirdető szocialista államok csődje.

Növekedhet, mert

      Egyes társadalmi létszférákban növekszik a nem piaci elemek száma.

      Humán tényezők előtérbe kerültek (pl. munkakörülmények, nyugdíj, oktatás.)

      Növekszik a reál infrastruktúra iránti igény.

      Az állami szerepvállalás jelentősen hozzájárulhat a nemzeti vállalatok nemzetközi versenyképességének növekedéséhez.

      Szervesül az állami és a nem állami szféra kapcsolata.

Gazdasági szabályozás

- Gazdaságpolitika (gazdasági folyamatok)

- Gazdasági mechanizmus (gazdasági rendszer)

Gazdasági mechanizmus

Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kereteit szabja meg.

Az állami intézmények gazdasági hatalomgyakorlásának kereteit és módját, a gazdasági működésének hosszútávra érvényes keretszabályait adja meg.

      1949 tervgazdálkodás

      1968 új mechanizmus

      1990 rendszerváltás

Gazdaságpolitika

Gazdaságpolitika: az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távra szóló dimenziója, lényegében az állam hatalmi befolyásának érvényesítését jelenti a gazdaságban.

Gazdaságpolitikai célok

Jellemzően makroökonómiai célokat fogalmaznak meg, amelyeket a gazdasággal, ezen belül a vállalatokkal igyekeznek megvalósítani.

Célok:

      makroökonómiai stabilitás biztosítása,

      erőforrások elosztásának befolyásolása,

      jövedelemelosztás szabályozása.

A gazdaságpolitika az állam gazdasági funkcióinak ellátását szolgálja.

Gazdasági funkció lehet:

      gazdálkodási

      gazdaságszervező

      tulajdonosi

      közérdekvédelmi.

Az állam a gazdasággal kapcsolatos funkcióit gazdasági és igazgatási eszközökkel látja el, amelyek lehetnek közvetlenek és közvetettek.

A gazdaságirányítás jellege – attól függően, hogy mely elemek vannak túlsúlyban – alapvetően kétféle lehet:

      direkt (közvetlen eszközöket alkalmaz),

      indirekt (közvetett eszközök vannak túlsúlyban).

Magyarországon a közvetett eszközök túlsúlya figyelhető meg

Az állam befolyása a vállalatokra

      A vállalkozások alapítása (pl. vállalkozási formák).

      Gazdálkodási előírások (pl. számviteli és könyvviteli előírások).

      Általános jellegű előírások (pl. tűzrendészeti előírások).

      A vállalkozások megszüntetése (pl. milyen okok miatt szűnhet meg egy cég).

Állami szerepvállalás és a vállalatok

Vállalati szemszögből az állami szerepvállalás tényezői lehetnek:

      korlátok, amelyeket nem lehet áthágni,

      befolyásoló tényezők, amelyek figyelembevételével a vállalat eredményesebben tud gazdálkodni,

      lehetőségek, amelyek befolyásolásával előnyre lehet szert tenni (lobbi).

Lobbi

Az etikus lobbizás az állam gazdasági szerepvállalásának egyik fő mozgatórugója!

A lobbizás alapelvei

      A politikusoknak, köztisztviselőknek szóló valamennyi üzenetet kizárólag írásban, céges papíron, névvel, poszttal megjelölve és aláírva bocsátják ki.

      Ezeket a dokumentumokat megőrzik.

      Úgy kell írni a leveleket, mintha azt bárki elolvashatná.

      Az ország hosszú távú érdekeivel ellentétes érdekeket nem érvényesítenek, mert hosszú távú magyarországi jelenétre lehet számítani.

      Minden trükköt egyszer lehet csak eljátszani…..

Az állam-vállalat kapcsolat további kapcsolódási pontjai

      Partner: állami tulajdonrész a magánvállalkozásokban.

      Fogyasztó: állami megrendelések az esetek többségében nagy volumenűek és biztos piacot jelentenek számos cégnek.

      Versenytárs: a fogyasztói igények kielégítésében az állam is szerepet játszik.

      A fejlesztés támogatója.

A vállalatok számára fontos makrogazdasági mutatók

      A gazdasági növekedés,

      az infláció és a kamatláb,

      a költségvetési kamatláb,

      a foglalkoztatásra irányuló törekvések jellege és azok kapcsolata.

Az Euró bevezetésének feltételei (maastrichti konvergencia)

      Árstabilitás: az infláció nem haladhatja meg 1,5%-nál jobban a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét.

      Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált években 2%-nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország átlagát.

      Árfolyamok stabilitása: az EMS árfolyam-mechanizmusán belül a nemzeti valutát nem értékelték le az utóbbi két éven belül.

      Stabilkormányzati pénzügyi pozíciók: a vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át nem haladja meg, az államadóság pedig a GDP 60%-át nem haladja meg.

Állami vállalatok

Állami vállalat: olyan vállalat, ahol az állam többségi tulajdonnal rendelkezik.

Állami vállalat alapításának célja:

      Kormányzati célok támogatása (fejlesztés-, vagy foglalkoztatáspolitikai cél elérésének érdekében).

      Közjavak mérsékelt áru előállítása.

      Példamutatás.

      Versenytárs teremtése a monopóliumok ellen.

Állami vállalatok versus magánvállalkozások

      Különböző tulajdonosok (az „állam” szinte megfoghatatlan).

      A sikerkritériumok nem csak profit jellegű.

      Az állami vállalatok irányításában erőteljesebb a dolgozói részvétel.

      Az állami vállalatok szélesebb politikai nyilvánosság előtt működnek.

Harmadik előadás

A piaci környezet

A piac

A piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere.

Piaci mechanizmus: a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek lépnek kölcsönhatásba egymásba, hogy megoldják a központi problémát:

Mit? Hogyan? Kinek?

A piac legfőbb tényezői

Kereslet: a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvenni.

Kínálat: a vállalkozás képes és hajlandó valamely szolgáltatás előállítására.

Az ár: az áru vagy a szolgáltatás pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség amelyet a vevő fizet az eladónak.

Jövedelem: a vállalkozó piacon realizálódó bevételeinek és a piac által is befolyásolt költségeinek különbözetét értjük.

. ábra Keresleti-kínálati görbe

Piaci versenyhelyzetek: egy adott iparágon belül a gazdálkodó-szervezetek száma adja meg.

      Monopolpiac (egyetlen eladó).

      Oligopiac (néhány eladó).

      Atomizált piac (számos, főleg kis eladó).

Piaci struktúrát befolyásolja:

      a piac szereplőinek száma,

      a szereplők részesedése és annak megoszlása,

      a piaci koncentráció mértéke,

      a piac szereplői között kialakult együttműködés.

A piaci szerkezet

Tökéletes (szabad) verseny :a piac általános normái mindenki számára adottak, ezeket egyik szereplő sem tudja egyoldalúan befolyásolni.

Oligopszom (korlátozott) kereslet: a vevők kegyeiért folyik a verseny.

Marketingeszközök!

Monopol –kereslet: vevő igényeinek maximális kielégítése a cél.

Korlátozott (oligopol) kínálat: Erős a törekvés a törekvés az eladók részéről valamely megegyezésre. Formális, informális megállapodások

Kétoldalú oligopólium: Kevés számú piaci résztvevő megegyezésre és versenykorlátozásra törekszik.

Korlátozott keresleti monopólium: vevő versenyezteti a szállítókat, ill. kockázatmegosztó magatartást követve több szállítótól is vásárolhat.

Monopol kínálat: Erőfölény a kínálati oldalon, amit ki is használnak. Ezt állami előírások akadályozhatják.

Korlátozott kínálati monopólium: Erőfölény a kínálati oldalon, amit ki is használnak, ha erre a kevés vevő mellett lehetőség van (pl. önszerveződés ellene).

Kétoldalú monopólium: Kétoldalú monopólium

Versenytörvény (1996. évi LVII.)

Amely tiltja:

      A tisztességtelen versenyt (pl. hírnév veszélyeztetése, üzleti titok jogtalan felhasználása).

      Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása (pl. valótlan közlés, hamis látszatkeltés).

      Gazdasági versenyt korlátozó megállapodások (pl. piac felosztása, összejátszás).

      Gazdasági előnnyel való visszaélést (pl. tisztességtelen ármegállapítás).

Piac és a piaci viszonyok

A piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere.

Releváns piac: részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési szempontjából reálisan szóba jöhet.

Piacra való belépés és kilépés

termékek (eladókat, vevőket beleértve), amelyek könnyen helyettesíthetik egymást.

„Egy” PIAC

Kilépés a piacról

Ha átlátható és gazdaságos körülmények között megy végbe, akkor nincs ok az „elkeseredésre”.

A piacról való kilépés nehézségei

Speciális gépek, amelyek csak meghatározott fogyasztói igényeket tudnak kielégíteni.

Mit tegyek a gépekkel, berendezésekkel?

Speciális ismeretek egy munkakör betöltéséhez….Mi legyen a dolgozók sorsa?

További probléma: a tőkepiac fejletlensége (nem jut a vállalat a váltáshoz szükséges tőkéhez).

További feladatok……

      A földrajzi határok kijelölése.

      Jövedelmezőségi viszonyok kiszámítása.

      Kockázati tényezők becslése

Piacra lépés korlátai

      Állami szabályozás

      Méretgazdaságosság

      Termékdifferenciálás

      Tőkeszükséglet

      A partnerváltás költségei

      Elosztási csatornákhoz való hozzáférés

      Egyéb belépési korlátok

Állami szabályozás

      Egészségügyi előírások.

      Technológiai követelmények.

      Korlátozott értékesítési csatornák.

      Szabadalmak.

      Kedvezményes hitelek a piacon lévőknek.

      Védővámok, kvóták.

Méretgazdaságosság

A nagyhal megeszi a kis halat……….

Vállalatméret: a vállalatnak, mint egységnek főként gazdaági fogalmakkal kifejezett nagysága. (pl. létszám, tőkeérték)

Üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként technikai fogalmakkal kifejezett nagysága.

Piaci részesedés: a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya.

Termékdifferenciáltság: A kialakult márkahűség miatt az új belépőknek meg kell győzni a fogyasztókat, hogy terméke jobb a versenytársakénál.

Tőkeszükséglet

      maga a beruházás

      kezdeti veszteségek

      marketingköltség

      K+F

További korlát:

      tőkepiac fejlettsége

      konkurensek

A partnerváltás költségei

Költségek amelyek az új értékesítési vagy beszerzési csatornára való átállás miatt keletkeznek. Pl.:

      átképzési költség

      új minőségbiztosítási rendszer

      kényelmetlenség, amely pénzben nem is kifejezhető

Elosztási csatornákhoz való hozzáférés

Hátrányok:

      Szűkös raktárkapacitás

      Monopol helyzet a piacon

      Saját hálózat?

Egyéb korlátok (hátrányok már piacon lévő cégekkel szemben)

      Alapanyagok, lelőhelyek már „foglaltak”.

      Tapasztalathiány…

      Ellenséges magatartás.

      Bizonyos licencek, know-how hiánya.

Negyedik előadás

Tudományos technikai környezet

Technikai haladás

Különösen fontos a vállalat fennmaradása és fejlődése szempontjából.

A technikai haladást jellemzi:

      A módszerek fejlődése (gazdaságosabb termelés).

      A termelés fejlődése (új termék, jobb minőség).

A technikai haladásban az alábbi fejlődési irányok tapasztalhatók:

      Műszaki feltételek javítása.

      Változás az anyagi javakkal való gazdálkodásban.

      Az ember képességeinek befolyásolása és bővítése.

      A fizikai és szellemi tevékenység növekvő gépesítése.

Lépéstartás a technikai haladással

Ennek érdekében:

      Fel kell ismernie, ha egy termék technikailag túlhaladott.

      Információt kell gyűjtenie, hogy egy termék továbbfejleszthető, vagy célszerűbb új terméket kifejlesztenie.

      El kell döntenie, hogy alkalmazza-e az új lehetséges technikai kezdeményezéseket vagy nem.

Innováció

A vállalat küldetése: a vállalat alapvető céljainak konkrét értelmezése, megvalósítása.

      Működési kör.

      Belső elvek.

      Külső érintettekkel való kapcsolat elvei.

Innováció: A fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése.

Marketing: A vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki.

Marketing és innováció

Marketing: a vállalat a piac felé fordul.

Innováció: a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás.

A fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten való kielégítése.

Az „innováció” szó megalkotója

osehp Schumpeter

Innováció lényege: a termelési tényezők új kombinációja.

Az innováció 5 alapesete

(Schumpeter szerint, 1939):

      Új, még nem ismert javak előállítása.

      Új termék, amely azonban nem új tudományos felfedezés eredménye.

      Új piaci elhelyezési lehetőségek megnyitása.

      nyersanyagok vagy félkészáruk új beszerzési forrásainak megnyitása.

      Új szervezet létrehozása, vagy megszüntetése.

Hogyan valósul meg a vállalat és a fogyasztó kapcsolata?

A fogyasztó kereslete nagyon rugalmas – végtelen – ezzel szemben a vállalatok lényegesen kisebb kínálati rugalmassággal rendelkeznek. →Fogyasztó orientált tevékenység

Az innováció tartalma

Látens igény: a valóságos szükségletek és a piacon megjelenő igények közötti rés.

új és jobb megoldások szükségesek

Az innováció jellemzői:

      fogyasztó orientáltság,

      újdonság,

      bizonytalanság.

Fogyasztó (ő dönt)

+ monopolium, extra piac

- veszteség, késői megtérülés 

Az innováció megjelenési formái

A vállalat számára az innováció 3 formában jelenik meg:

      új termék,

      új technológia,

      új szervezeti megoldás.

Újdonságérték: az új megoldásoknak a fogyasztó által elismert tulajdonságainak összessége (olcsóbb, jobb szolgáltatás, hosszabb élettartam).

Az innováció megjelenési formái

Piacvezérelt innováció: az az újdonság, amelyre felismert piaci igény létezik.

Technológiavezérelt  innováció: a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek piaci kihasználása.

Fotót gyorsan

      polarizáció: fényhatásra történő elváltozás

      1937: cég alapítása (Polaroid)

      1943: családi vakáció Santa Fe-ben

      1950: az első fekete-fehér gép

      1963: az első színes gép

      60-as évek vége: minden második amerikai családnak volt Polaroid gépe

Az innováció és környezete

Az innováció és környezete

Fogyasztó: szorosabb együttműködés, igények megfogalmazása.

Versenytársak: az innovációra való hajlam fő erősítői.

Állam: innovációt támogat (közvetlen támogatásokkal, kedvező gazdasági környezet megteremtésével). Nagyobb kockázatvállaló képesség, nagyobb összegek feletti rendelkezés.

Vállalatok közötti együttműködés: stratégiai szövetségek kialakulása.

Természeti környezet: új kihívások.

Innovációs stratégia típusai

Racionalista: célirányosan végzett tudatos fejlesztési munka, nagyobb léptékű projektekbe szervezve.

Jellemzői:

      versenykörnyezet trendjeinek tudatos figyelése,

      hosszútávra gondolkodás,

      a szervezeti egységek céljait egy egységbe kell foglalni.

Inkrementalista: folyamatos fejlesztés kis lépéseken keresztül.

Jellemzői:

      lazán körülhatárolt cél, amelyet apró lépésekkel közelítünk meg,

      mérjük meg és értékeljük ezek hatásait,

      igazítsunk a célon és ha szükséges döntsünk a következő lépésről.

Innovációs stratégiai irányultságok

A versenystratégia megválasztása

Vezetők: piac egészének bővítése, saját részesedésük megvédése, illetve növelése.

Kihívók: határozottan törekszenek a vezető pozíció felé, részesedésük növelésére törekszenek.

Követők: a „status quo” fenntartásában érdekeltek (innováció = költség).

Meghúzódók: piaci rést keresnek, ahol nincsenek a nagyok támadásainak kitéve.

Innovációs elfogadtatása

Befolyásoló tényezők

      Relatív előny: amivel az új megoldás jobb a többinél.

      Beilleszthetőség: konzisztens az eddigi megoldásokkal.

      Bonyolultság: egyszerű kezelhetőség.

      Kipróbálhatóság: segíti az elterjesztést.

      Megfigyelhetőség: mások tapasztalataiból tanulni.

Egy sikeres innovációs stratégia

      Információs rendszer hatékonysága: ismeretek a fogyasztó igényeiről, releváns műszaki ismeretek.

      A minőség központba helyezése: az innováció nem műszaki tökéletesség, hanem üzleti siker (minőség, amit a fogyasztó megfizet).

      Az innovációs tevékenység sebessége: időérzékenyebb piac.

      Kooperáció: innovációs stratégiai szövetségek.

      Növekvő figyelem az externáliákra: teljes biztonságot ad.

      A kiszállás lehetősége: tudni kell kiszálni.