CATEGORII DOCUMENTE |
Bulgara | Ceha slovaca | Croata | Engleza | Estona | Finlandeza | Franceza |
Germana | Italiana | Letona | Lituaniana | Maghiara | Olandeza | Poloneza |
Sarba | Slovena | Spaniola | Suedeza | Turca | Ucraineana |
Autó | élelmiszer | épület | Földrajz | Gazdaság | Kémia | Marketing | Matematika |
Oktatás | Orvostudomány | Pszichológia | Sport | Számítógépek | Technika |
DOCUMENTE SIMILARE |
|
Ókori demokrácia
A Kr.e. 5. századra az ókori Hellász több poliszában demokratikus rendszer alakult ki
Ez jelentősen különbözött napjaink liberális demokráciáitól, ám mégis előzményüknek tekintik
Az ókori poliszdemokráciák közül a legismertebb az athéni.
Kiindulópont:
A Kr.e. 8. századra a görög poliszok túlnépesedtek
a felesleges lakosságot a Földközi- és Fekete-tenger környékén alapított gyarmatvárosokba telepítették
A Kr.e. 8.-6. század között zajló gyarmatosítás következtében fellendült a tengerkereskedelem és a hajózás az anyavárosok és távoli telepeik között
Gyarmatok: mezőgazdasági termény, nyersanyag
Anyaváros: iparcikk fejlődik az ipar és a kereskedelem erősödnek az iparosok és kereskedők
Az árucsere lebonyolítására vertpénzeket kezdtek használni
Átalakult a harcászat is
Korábban a harci kocsisalakulatok alkották a hadseregek fő ütőerejét
bben a korban azonban elterjedt a hoplita (nehézgyalogos) harcmodor
Valamint megnőtt a tengeri flották szerepe.
Ezek a változások jelentősen átrendezték a poliszok társadalmi viszonyait
A vezető réteg, a kiváltságos arisztokrácia társadalmi súlya csökkent
a démosz (köznép, foglalkozásuk szerint: iparosok, kereskedők, parasztok) jelentősége viszont növekedett
hiszen az utóbbiak működtették a gazdaságot és ők szolgáltak nagyobb számban poliszuk hadseregében
A démosz gazdagabb iparos és kereskedő csoportjai részt kívántak venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból szembekerültek az arisztokráciával, amely kizárólagos politikai vezető szerepének megőrzésére törekedett
Athénban a polgárok jogait és kötelességeit a származásuk alapján állapították meg
Athéni polgárnak számított az, aki valamelyik helyi nemzetség tagja volt és földtulajdonnal rendelkezett
Évente kilenc arkhónt (főtisztviselőt) választottak – az arisztokraták közül – a városállam ügyeinek intézésére
Hivatali idejük lejárata után a politika ellenőrzésével és bíráskodással foglalkozó Areioszpagosz tagjai lettek
Drakón arkhón intézkedései:
Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a szokásjogot, és új törvényeket is alkotott
Ezek rendkívül szigorú rendelkezések
Az arisztokrácia érdekeit védték, de a törvényesség kialakítása fontos lépés volt a törvénykezésben szerepet még nem kapó démosz számára
A társadalmat vagyoni alapon osztotta fel, a politikai jogokat nem a származástól, hanem az földbirtok nagyságától függően biztosította
Ez is a jelentős földvagyonnal rendelkező arisztokráciának kedvezett
A démosz problémái nem oldódtak meg: a gazdagabbak nem viselhettek tisztségeket (Drakón ugyanis nem a jövedelmet vette alapul, hanem a vagyont)
a parasztokat továbbra is fenyegette az adósrabszolgaság
Az elégedetlenség csaknem polgárháborúhoz vezetett, amit csak újabb reformok árán kerültek el
Szólon arkhón reformjai:
Kr.e. 594-ben Szolónt választották arkhónná
Érvénytelennek nyilvánított
Eltörölte az adósrabszolgaságot
Ettől kezdve mindenki a vagyonával, és nem a szabadságával felelt tartozásaiért
A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
Szolón a lakosságot évi jövedelme alapján négy osztályba sorolta be
A leggazdagabbak, a legalább ötszáz mérő évi jövedelemmel rendelkezők alkották az első osztályt (ötszázmérősök)
A második osztályt lovasoknak nevezték, valószínűleg azért, mert évi 300-500 mérő közötti jövedelmükből képesek voltak lovat tartani
Az ökörfogatosoknak nevezett harmadik csoportba 200-300 mérősök, a szegénynapszámosok negyedik osztályába a 200 mérőnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők tartoztak
ez volt a TIMOKRÁCIA (katonáskodás alapja is egyben)
E beosztás alapján fizették az adót, eszerint teljesítettek katonai szolgálatot, és ezen alapultak a politikai jogok is
De a tisztségeket csak a három felső osztály tagjai tölthettek be
Szolón az Areioszpagoszt a törvények felügyeletével és a tisztviselők ellenőrzésével bízta meg
Létrehozta a bulét (négyszázak tanácsa), amelybe a négy athéni törzs száz-száz személyt delegált s, amely előzetesen megtárgyalta a népgyűlés elé terjesztett javaslatokat
Kibővítette a polgárjogot, ugyanis egyik határozata nyomán athéni polgárnak tekintettek mindenkit, akinek a szülei is azok voltak, tehát a földtulajdon nem számított többé a politikai jogok feltételének
Lehetővé tette, hogy az Athénban letelepedett idegenek (metoikoszok) a népgyűlés engedélyével polgárjogot kaphassanak
Reformjaival Szolón megalapozta a később kialakuló demokratikus rendszert
A türannisz kora:
Peiszisztratosz, Kr.e. 560-ban csellel, törvénytelenül meg szerezte az Athén feletti hatalmat
Rendszerét, törvénytelen uralmát türannisznak (zsarnokságnak), őt magát türannosznak (zsarnoknak) nevezték
Alapja: erőegyensúly az arisztokrácia és a démosz között
A türannisz olyan politikai rendszer, amelyet törvénytelen eszközökkel hoz létre és tart fenn egy politikus
Az őt hatalomra segítő parasztoknak földet osztott
A tengeri kereskedelmet fejlesztette
piacokat szerzett az athéni termékeknek külföldön
Nagy építkezéseket kezdeményezett, amelyeken munkához jutottak a kézművesek
Intézkedései a démoszt támogatták, az arisztokráciát tovább gyengítették
A gazdaság fejlődése oly mértékben erősítette meg a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok
Peisztratosz fiának Hippiásznak és Hipparkhosznak már növekvő belső elégedetlenséggel kellett számolniuk. Hipparkhoszt egy felvonuláson meggyilkolták, de testvére se tudta a hatalmát sokáig megtartani.
Kr.e. 510-ben elűzték Athénból, s Perzsiába menekült
Kleiszthenész arkhón (Kr.e. 508) reformjai:
Mind az arisztokratikus állam, mind a türannisz visszaállítását meg akarta akadályozni
A lakosságot a területi elv alapján osztotta fel
Athén városállam területét három sávra osztotta: tengerpartra, belső mezőgazdasági területekre és a városra
Mindhárom sávból kisorsoltak egy harmadot, s ezek a véletlenszerűen összesorsolt harmadok alkottak egy phülét, azaz politikai, katonai, közigazgatási egységet
A phülé-rendszer jelentősége: A társadalmat területi alapon osztja fel, csökken a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította
Mivel a tengerparton és a városban a démosz kézművesei és kereskedői éltek nagy számban, az arisztokraták legfeljebb a mezőgazdasági vidéken szerehettek politikai befolyást, s így a démosz minda tíz phülében túlsúlba került
A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt
Munkájában
Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről
A tíz phülé egyben katonai egység is volt,
Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani.
Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is
A türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel
Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította államforma: demokratikus köztársaság
Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai, jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem.
Az athéni demokráci fénykora, Kr.e V. század közepén, Periklész kora:
A Kr.e.5. század közepének legtekintélyesebb athéni politikusa Periklész volt
Élete során húsz alkalommal - tizenöt éven át megszakítás nélkül - választották sztratégosszá
Elérte, hogy napidíjat fizessenek a szegényeknek az esküdtbíróságokban végzett munkájukért, így a kétkezi munkások is részt vállalhattak a közéletben
A színházlátogatásért is napidíjat fizettek a rászorulóknak
Kezdeményezésére hatalmas építkezésekbe fogtak
ezzel újjáépítették a várost, és egyben munkát biztosítottak a mesterembereknek
A közkiadások egy részét a gazdagokra hárították
A hatalmas kiadásokat a betelepedett metoikoszok adóiból, a vámokból, az Athén déli részén lévő ezüstbányák jövedelméből fedezték
A perzsa háborúk után teljesedett ki a demokrácia: Kr.e. 462 eltörölték az Areioszpagosznak azt a jogát, hogy a tisztségviselőket ellenőrizze
Athén nem oszlatta fel a déloszi szövetséget, hanem saját terjeszkedő politikája céljaira használta: megadóztatta őket, átvette flottájukat, rájuk kényszerítette saját politikai rendszerét
Athén gazdasága: alapja a kistulajdon
Mezőgazdaság:
Alapja az árutermelő parasztbirtok: olajbogyó, szőlő, gyümölcs, zöldség termesztés, méhészet
Vaspapucsos faekével művelték a földeket
Szervezeti alapformája a kisüzem, ahol a tulajdonos családtagjaival dolgozik és csak kisegítő munkaerő a rabszolga
Ekkor már megjelennek a közép-és nagyüzemek, ezekben és a bányákban a dolgozók többsége rabszolga
Ipari eszközök: vasszerszámok, kézi fújtató, íjas eszterga
Ipara szakosodott: kerámia, bőr, szövő-és fémipar volt a legjelentősebb
Athén a Földközi tenger kereskedelmi központja: az export és import mellett közvetítő kereskedelemmel foglalkoztak
Jelentős volt a pénzváltás szerepe
2 alapvető osztály: szabadok és rabszolgák
3 társadalmi réteg:
athéni polgárok: szabadok, többsége kistulajdonos, politikai joggal rendelkeztek (20. év népgyűlés)
metoikoszok (együttlakók): szabadok, tulajdonnal rendelkeznek, de politikai joguk nincs, mezőgazdasággal, iparral foglalkoznak
rabszolgák: mivel a termelő munka többségét ők végezték klasszikus árutermelő rabszolgaság alakult ki
Athénban életüket törvény védte
A szaktudás érték volt a „legjobb“ az iparban foglalkoztatottak helyzete, majd a mezőgazdaságban, végül a bányában dolgozóké
államhatalmi szervek:
népgyűlés: törvényhozó hatalom, dönt a háborúról, békéről, választja illetve sorsolja a tisztségviselőket (20. év, férfi)
sorsolás: 9 arkhónt választanak. Hatáskörük:
bírói és papi ügyek. Arisztokratikus köztársaság korában csak arisztokraták
töltötték be, később vagyonosok, majd
esküdtbíróság: 600 tagú, megbízásuk egy napra szól, 30. évüket betöltött férfiak lehetnek
500-ak tanácsa: törvényjavaslatokat terjeszt a népgyűlés elé, ellenőrzi a népgyűlés határozatainak végrehajtását, ellenőrizte a tisztviselőket, biztosította az ügyek folyamatos és szakszerű intézését (végrehajtó hatalom)
választások: 10 sztratégoszt (hadvezért) választottak, több éven át folyamatosan betölthető, Periklész 15 évig volt az 1. sztratégosz, valamint 10 tamiászt is választottak, akik pénzügyekkel foglalkoztak
Az ókori athéni demokrácia csak kevesekre vonatkozott
A nép nagy része nem részesedett a jogokból, ellenben a modern
demokráciákban a politikai jog (választójog)
Az ókorban közvetlen demokrácia működött, vagyis az arra jogosultak személyesen vehettek részt a döntéshozatalban.
Ma azonban képviseleti demokráciák állnak fenn, a polgárok képviselőiken keresztül részesei a hatalomnak, nem közvetlenül.
Az ókorban a többségi döntések után nem vették figyelembe a kisebbség véleményét, érdekeit, céljait, napjainkban azonban elvileg érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat is.
Politica de confidentialitate | Termeni si conditii de utilizare |
Vizualizari: 970
Importanta:
Termeni si conditii de utilizare | Contact
© SCRIGROUP 2024 . All rights reserved