Viszonyszámok

A statisztikai adatnak egy másik adathoz mért arányát fejezi ki, számszerűen a két adat hányadosa.

Fajtái:

1.     Egyazon jelenségek különböző adatait hasonlítjuk össze

Dinamikus

- bázisviszonyszám

- láncviszonyszám

Tervfeladat

Tervteljesítés

Térben összehasonlító

2. Sokaság szerkezetéről, belső arányairól adnak képet

Megoszlási

Koordinációs

3. Különböző, de egymással logikai, közgazdasági kapcsolatban levő jelenségek vizsgálata

Intenzitási

- forgási sebesség

- gazdálkodási mutatók

1 Egyazon jelenségek összehasonlítása

1.1 Dinamikus viszonyszám

Két különböző időszakra vonatkozóan egyazon jelenséget vizsgál.; jele: V_d

a ₁ = tárgyidőszak v. beszámolási időszak adata

a ₀ = bázis időszak adat

Bázisviszonyszám: idősor tagját ugyanannak az időszaknak a kezdetéhez viszonyítja; jele: V_db

a _n = az idősor n-ik tagja

a ₀ = bázis időszak

Láncviszonyszám: idősor tagját ugyanannak az időszaknak az előző tagjához viszonyítjuk; jele: V_dl

a _n = az idősor n-ik tagja

a _{n -1} = az idősor előző tagja

Összefüggések:

V_{dl 1} ^. V_{dl 2} ^. ……V_{dl n} = V_{db n}

2.1.2 Tervfeladat viszonyszám

Tervadat arányát fejezi ki valamely, a múltban elért eredményhez képest;

jele: V_tf

a _t = tervidőszak adata

a ₀ = bázis időszak

1.3 Tervteljesítési viszonyszám

A ténylegesen elért eredményt a tervezethez viszonyítja; jele: V_tt

a ₁ = tárgyidőszak v. beszámolási időszak adata

a _t = tervidőszak adata

Összefüggések:

1.4. Térben összehasonlító viszonyszámok

Ugyanazon jelenségek térbelileg különböző adatait hasonlítja össze; jele: V_ö

a _ö = összehasolítandó adat

a ₀ = bázis időszak adata

2 Sokaság szerkezetének vizsgálata

2.2.1 Megoszlási viszonyszám

A sokaság egyes csoportjainak arányát fejezi ki a sokaság egészéhez képest;

jele: V_m

a _r = részadat

a _e = egész adata

2.2.2. Koordinációs viszonyszám

A sokaság egyes részeinek egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki; jele: V_k

a _rl = viszonyítandó részadat

a _r0 = alapul vett adat

Összefüggés:

két megoszlási viszonyszámból kiszámítható a koordinációs viszonyszám.

3 Különböző, de kapcsolatban levő jelenségek vizsgálata

2.3.1.Intenzitási viszonyszámok

Két különböző, de egymással logikai, közgazdasági kapcsolatban levő jelenség adatának egymáshoz való arányát fejezi ki.

Forgási sebesség

Jele:      napokban számítva F_sn

fordulatokban számítva F_sf

= átlagkészlet

E = forgalom

n = időszak napjainak száma

Összefüggés:

F_sf ^. F_sn = n

Gazdálkodási mutatószámok (csak a legáltalánosabbak)

Munka termelékenysége = hatékonyság

azt fejezi ki, hogy a vállalkozás egy dolgozója milyen nagyságú árbevételt ért el.

termelékenység = leterheltség ^. minőségi mutató

Munkaerő felhasználás:

Kifejezi mennyire hatékony a munkaerő felhasználása.

vagy

Munkaerő hullámzás intenzitása:

kifejezi milyen módon változik a létszám.

Kereskedelmi vonzás:

4. Mintafeladatok

1.     Kiss József egyéni vállalkozó forgalma 1999-ben 2,3 m Ft. A következő évben a forgalom 0,35 m Ft-tal nőtt. 2001-ben 2,6 m Ft-ot ért el. 2002-re a terve 9%-os növekedés volt, de ténylegesen ezt 5%-kal túlteljesítette.

A.     Számítsa ki 1999-2002-ig a forgalom évenkénti fejlődését ill. az első évhez képest való fejlődést!

B.     Határozza meg mennyi volt a tervezett forgalom 2002-ben és mennyi a ténylegesen elért!

2.     Egy BT ruházati termékek forgalmazásával foglalkozik. A forgalma az alábbiak szerint alakult.

Számítsa ki a hiányzó adatokat!

3.     Értékelje egy kisállat-kereskedés 2003-as évi forgalmát a táblázatban megadott adatok segítségével!

4.     A KÓPÉ BT forgalma 2002-ben 2325,0 e Ft volt. A következő évben a forgalom 5%-kal fejlődött, ami a terv 3 %-os túlteljesítését jelentette.

A.     Hány %-os volt a tervezett növekedés?

B.     Mennyi volt a tervezett és a ténylegesen elért forgalma a cégnek a tárgyévben?

5.     Egy vállalatnál a bázisidőszak értékesítési forgalma 300.000 ezer Ft., a létszám 500 fő volt. Tárgyidőszakra a forgalom 15 % -kal, a létszám 5 % -kal emelkedett. Hogyan változott a munka termelékenysége?

6.     Egy vállalkozás állateledelek forgalmazásával foglalkozik. 1998-os kutyatáp forgalma 110 m Ft, a macskaeledel 85 m Ft, mely az egész forgalom 26 %-a, a forgalom többi része az egyéb állateledelek eladásából folyt be. A forgalmat 1999-re összesen 18 %-kal kívánták növelni, melyből a kutyatáp 22 %-kal nőtt, az egyéb állateledelek 10 %-kal növekedtek e tervek szerint. Ténylegesen a forgalom nőtt 25%-kal, melyből a macskaeledel aránya nem változott, a kutyatáp 40 %, a többi a egyéb állateledel.

A.     Számítsa ki mennyi a ténylegesen elért és tervezett forgalom mindegyik árucsoportban és összesen!

B.     Határozza meg a fejlődést, az előirányzott tervet és a ténylegesen teljesített forgalmat %-ban!

7. A következő táblázat egy nagyáruház adatait tartalmazza:

Számítsa ki a hiányzó adatokat!

5 Megoldások

1.

C.     tervezett forgalom: 2,834 m Ft.

Ténylegesen elért forgalom: 2,964 m Ft.

2.

3.

1.     A. 2 %

B. terv: 2371,5 e Ft, tény: 2441,25 e Ft

5.

7.