Az oktatást meghatározó személyi és tárgyi tényezők

Az oktatást meghatározó személyi és tárgyi tényezők

1. A TANULÓ, aki lehet tehetséges vagy tehetségtelen, fiatal és idősebb, fiú vagy lány, a legkülönbözőbb karakterrel. Az egyéni oktatásban ez kevesebb, míg a csoportos oktatásban problémát okozhat.(Tanulók közti különbségek.)

Fontos tehát az oktatásban résztvevők közössége is.

2. A SIOKTATÓ- akinek meghatározó szerepe van a tanulás sikerében. Ennek érdekében folyamatosan tökéletesítenie kell a munkájával kapcsolatos képességeit, készségeit, tudását, az alábbiak szerint:

a)     Elméleti szaktudás: Ő hozza az oktatási tematikát, a módszert, a gyakorlatanyagot az oktatáshoz, és adaptálja mindezeket a tanulókhoz( egyéni képességek, hibajavítás, stb.).

b)     Gyakorlati szaktudás:

- jó sí tudás: alapos sokoldalú

- jó bemutatókészség

- megfelelő kondíció

c)      Beszédkészség: - rövid, szabatos, érthető

d)     Pedagógia rátermettség:

- megnyerő modor, példaadó viselkedés (természetvédelem)

- segítőkészség( felszerelés ápolása, javítása, sportártalmak kezelése, lelki támasz, stb. )

- türelem udvariasság

- képesség a csoport aktivizálására

- érződjék az oktatás öröme

- megértés, érdeklődés mások iránt

- jó megjelenés, ápoltság

3. Jelenős szerepe van az ESZKÖZÖKNEK.

-a felszerelés legyen korszerű és jól karbantartott

-az oktatásban felhasználható eszközökkel jelentősen növelhető annak hatékonysága: síliftek, jelző rudak, zászlók, kapuk, mesterséges terepidomok, különböző hosszúságú sík, nyomok a hóban stb.

4. a Terep (természeti környezet) és annak a gyakorlatához illő szakaszainak kiválasztása elsőrendű fontosságú

5. a HÓ minősége természeti tényezők által meghatározott, de mesterséges beavatkozással (pályakészítés és karbantartás) befolyásolható az oktatás szempontjából szintén meghatározó tényező

Az oktatás meghatározó személyi és tárgyi tényezők speciális körülmények között találkoznak egymással amelyek a következők:

- természetben űzött sport: magasság, hideg, gyors időjárás váltózások

- különleges örömet nyújtó mozgékonyság: siklás egyensúlyozás, irányváltoztatás nagy sebességgel és sebesség változásával

- kihívó ugyanakkor felemelkedő lejtők(reális és irreális veszélyek)

- testsémát megváltoztató szokatlan felszerelés

- állandó változó, a mozgást befolyásoló környezeti tényezők( terep, hó, más sízők)

(A sízéshez mozgáskészségű technika, siklási stratégia és taktika szükséges’) (2. Ábra)

A tanítási-tanulási folyamat szervezése a síoktató feladata

1.     célokat állít

2.     meghatározza az oktatás tartalmát

3.     irányítja, szabályozza az oktatási folyamatot

4.     értékel

5.     kibontakoztatja a tanulás-tanítás önszabályzó-önfejlesztő mechanizmusait.

A tanulás folyamatot komplex egészként kezeli, amelyben a tanulás az összes pszichikus folyamat aktivitásának az eredménye, azaz figyelembe veszi az –érzékeles-észlelés-képzelet-gondolkodás-érzelem-akarat-cselekvés-kölcsönhatásait.

Tanulásszervezési feladatként:

A-érzelmi és tudati tényezőkkel MOTIVÁLJA a tanulókat

B- AKTIVIZÁLJA őket (cselekvésre a lejtőn; mozgáselemzésre, gondolkodásra a pihenőidőben; kulturált viselkedésre az emberek között; bajtársiasságra, önfegyelemre a nehéz szituációkban, stb.)

C-s arra törekszik, hogy a tanulás eredményét a tanulók lehetőleg sok gyors és lehetőleg pozitív MEGERŐSITÉSSEL éljék át, pl. külső megerősítés-dicséret, értékelés, buzdítás, belső megerősítés- a gyakorlatok olyan csoportosítása, hogy a sikeres végrehajtások domináljanak; helyettesítő megerősítés: mások technikájának, hibáinak elemzése, értékelése.

A síoktató az oktatás folyamán nagy figyelmet fordít a tanulók közti( biológiai, pszichológiai, szociológiai jellegű) különbségekre, lehetőség szerint individualizálja az oktatást’

Az oktatás komplexitását újra kiemelve a hatékony síoktatás megszervezéséhez adunk konkrét tanácsokat.