Polgári eljárás jog I. félév

1./ A magyar Polgári Jogrendszer: A polgári jogviszonyok legalapvetőbb szabályait a kódexigényű Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az 1959 évi IV. tv. szabályozza. (közel 30-szor módosították.) Hat részből áll (+ címek és fejezetek) melyek: - bevezető rendelkezések, - a személyek, - a tulajdonjog, - a kötelmi jog, - öröklési jog, - záró rendelkezések. A Polgári jog a mindennapok joga, a szükségletek kielégítésének joga. A polgári jog a jogágak magánjogi ágának egyik külön ága.

Polgári jog fogalma: A Polgári jog olyan társadalmi viszonyokat szabályoz amelyeknek résztvevői elkülönült érdekek hordozói, önállóan, a jogszabályok keretei között saját akarat-elhatározásuk alapján tevékenykednek. Az egymástól független személyek az egyenjogúság és a mellérendeltség helyzetében vannak.

Tárgya: A fennálló vagyoni, különösen a tulajdoni és szerződéses viszonyok, valamint a vagyoni viszonyokkal összefüggő nem vagyoni (személyi) viszonyok, jogviszony alanyainak szükséges tulajdonságai.

Szabályozás módszere: A Polgári jog olyan társadalmi viszonyokat szabályoz, amelyek résztvevői önállóan tevékenykednek, érdekeik kölcsönös kielégítésére törekszenek, egymással egyenjogúak, mellérendeltségben vannak, érdek-összeütközéseik kompromisszummal feloldhatóak. A felek az elsőszámú irányítói a jogviszonyoknak, az állam csak végső esetben avatkozik be. A jogszabályok többsége engedő, diszpozitív. Ha azonban a felek megsértik a létrejött jogviszonyt, egész vagyonukkal kötelesek helytállni. A polgári jog megengedi, hogy az állami szervek, alapvetően a bíróságok a jogviszonyokba alakítóan beavatkozzanak. ( A bíróság módosíthatja a szerződést pl., ha valamely beállott körülmény az egyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.)

Alapelvei: Értelmezési alapelv: Célja, hogy az egyes jogszabályok alkalmazása ne fordulhasson szembe a törvény egészének céljával. A rendeltetésszerű- , jóhiszemű joggyakorlás és kötelezettség teljesítés elve: A jogokat jóhiszeműen kell gyakorolni, és a kötelezettségeket együttműködve kell teljesíteni. Elvárhatóság alapelve: A polgári jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Joggal való visszaélés tilalmának alapelve: Tilos a joggal való visszaélés, a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével nem össze férő célra irányul. Kivételes lehetőséget ad a bíróságnak jogviszony létesítésére.

2./ Polgári jogviszony: A felek között létrejött olyan társadalmi viszony, amelyet a polgári jog szabályoz.

Fajai: -abszolút és relatív, - vagyoni és nem vagyoni,

Abszolút: Csak a jog által érdekvédelemre jogosult személy van megjelölve (a kötelezett nincs).Pl. tulajdonjogi jogviszony. Relatív: a résztvevő személyek mindkét oldalon pontosan meghatározottak és rendszerint valamilyen tevékenységet fejtenek ki. Pl. kötelmi jogi jogviszony. Vagyoni: A tulajdonjog, kötelmi jog, öröklési jog által szabályozott viszonyok. Nem vagyoni: Személyekről, illetve személyiségi jogokról szóló rendelkezéseket szabályozzák.

Alanyai: (azok a személyek akik között a jogviszony létrejön): - az ember, - a jogi személyiséggel felruházott szervezetek, - az állam. Alanyinak klf. tulajdonságai lehetnek: A: - jogképesség, B: - szerzőképesség, C: -cselekvőképesség, D: - vétőképesség.

A: A jog alanyoknak az a képessége, hogy jogai és kötelességei lehetnek.(Ptk.: A MK. -ban minden ember jogképes. Minden ember egyenlően jogképes, és ez megilleti ha élve születik a fogamzásának időpontjától a haláláig. A jogi személy is jogképes. Az állam jogképessége (jogalanyisága) elsődleges és abszolút, de csak vagyoni jogviszony alanya lehet. (Az államot a pénzügyminiszter  képviseli.)

B: Valamely jogalany konkrét képessége arra, hogy meghatározott alanyi jogokat szerezhessen, illetőleg kötelezettségeket vállalhasson. (Pl. itt élő külföldi nem szerezhet termőföld tulajdont.)

C: Csak természetes személynél kérdéses, és érvényes jognyilatkozatok tételére való képességet jelent (saját akarat elhatározással, saját nevében szerezhessen jogokat és vállalhasson kötelezettségeket).Feltétele: koránál, belátási képességénél fogva erre alkalmas legyen (cselekvőképes a 18.életévét betöltött személy, aki nem áll cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alatt, Korlátozottan cselekvőképes az a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. Cselekvőképtelen az aki 14 év alatti és az aki belátási képessége teljes hiánya miatt gondnokság alá helyezett. A korlátozott és teljes cselekvőképtelenség esetén törvényes képviselője jár el.

D: Arra ad választ, hogy az ember felelősségre vonható-e az általa okozott kárért, vagyis lehet-e kártérítésre kötelezni.

Tárgya: Közvetlen tárgya az az emberi magatartás (vagyoni, illetve ezzel összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenység, vagy tevékenységtől való tartózkodás) amire a jogviszony irányul. Közvetett tárgya az a dolog, amire az emberi magatartás, vagy tartózkodás irányul.

Tartalma: Alanyi jogok és kötelezettségek, felelősségi és helytállási szabályok.

3./ A polgári jog érvényesülése:

Normái: Az írott jogforrás, a szokás jog és a bírói gyakorlat. (Forrása alapvetően írott jog.) A szokásjog alatt általában az államhatalom által elfogadott és szankcionált szokást értik. (Pl. szokásos mértékű ajándék) A bírói gyakorlat a tárgyi jog fejlődésének jelentős eszköze (irányelvek, elvi döntések A jogegységi eljárásban hozott határozatok a bíróságokra nézve kötelező érvényűek.

Jellemzői: A: a jogszabály szövegezésében, B: fajaiban, C: jogtechnikai megoldásaiban van.

A: A jogszabálynak 3 eleme van: - tényállás, rendelkezés, jogkövetkezmény. A szankció a polgári jogi normákban általában közvetlenül nincs jelen, és nem is retorzió jellegű, hanem olyan hátrány, ami kizárja a joghatás beállását, vagy az eltolódott vagyoni egyensúly helyreállítását célozza, illetve a jogi helyzet elnehezülését jelenti. B: A jogszabály lehet kogens (felek akaratától függetlenül és feltétlenül kötelező), diszpozitív (akkor érvényesül ha a felek másképp nem rendelkeznek), imperatív (valamelyik jogalany magatartására határozott utasítást tartalmaz).Lehet továbbá önálló (önmagában alkalmazható) és nem önálló (csak egy másik jogszabállyal összefüggésben értelmezhető), valamint Főszabály és kivétel (melyek egymáshoz viszonyítottan és relatív jellegűen jelentkeznek). C: A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azt a bíróság valónak fogadja el. Jogtechnikai megoldás a vélelem (: amikor egy valószínű tényállást fogad el a jogszabály alkotó annak érdekében, hogy megfelelő jogkövetkezményt fűzhessen hozzá. Pl.: fogamzás időpontja a születéstől vissza számított 300. nap. A vélelem megdönthető ha bizonyításnak van vele szemben helye, és megdönthetetlen ha ezt a törvény kizárja)és a fikció (amikor valótlan tényállítást valónak fogad el a jogszabály alkotó pl.: eltűnt személy halálának ideje).

Polgári jogok érvényesítése: A jogviszonyok általában jogsértés nélkül teljesedésbe mennek, tehát önkéntes jogkövetés folytán nincs szükség beavatkozásra. A polgári jogban az igény érvényesítése nem kötelező, ezt a jogviszony alanyai döntik el. Az érvényesítés általános eszköze a bírói út (peres, vagy peren kívüli eljárás). Államigazgatási úton csak akkor lehet érvényesíteni, ha ezt a törvény kifejezetten kimondja (birtokvédelem), és kivételesen megengedi az önhatalommal érvényesítést is (tulajdonjog ill. birtokvédelem esetén).A bírósági eljárásban a kezdeményező a felperes, az előterjesztett kérelme a kereset és akivel szemben igényét előterjeszti az az alperes.

Az idő múlása: A: - jogvesztő határidő, B: - elévülés C: - elbirtoklás. A: Ha az idő folyása valamely jogot a maga egészében megszüntet és érvényesítését kizárja. B: Ha az idő folyása magát az alanyi jogot nem szünteti meg, de annak érvényesítését állami kényszereszközök útján nem teszi lehetővé, vagyis az idény bírósági úton nem érvényesíthető (Ált.: 5 év, de a felek ettől szerződésben eltérhetnek).Egyetlen jogosultság nem évül el: A tulajdonjog. C: Tulajdonszerzés 10 éven keresztüli zavartalan birtoklással (így a tulajdonjog elévülhetetlensége van ellensúlyozva).

4./ - A tulajdonjog:

Jelentősége: A tulajdon minden társadalom gazdasági berendezkedésének alapja, a tulajdonjog alapvető jogintézmény, mely meghatározza a magánjog többi intézményének jellegét. A tulajdon: (közgazdasági fogalom) az emberek elsajátítják, illetve uralmat szereznek a termelési eszközökön, illetve használati javakon, mint jogág a jogszabályok azon csoportját jelenti amelyek a tulajdonjogra vonatkoznak. Jogi szabályait adják: a jogviszony alanyai, az elsajátítható dolgok, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek, a tulajdonjog védelmével kapcsolatos szabályok. A tulajdonjog alapvető elveit az Alkotmány határozza meg, részletes szabályait a Ptk.

Fogalma, helye a polgári jog rendszerében: A tulajdonjog a polgári jognak az a része, amely a tulajdonjogi jogviszony alanyaira, tárgyára, tartalmára, vagyis az alanyokat a dologgal kapcsolatosan megillető differenciált tevékenységre, magatartásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Alanyainak magatartása megjelenhet a birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezési jog gyakorlásában, a gazdasági, stratégiai döntések meghozatalában. A vagyoni viszonyok statikus állapotát rögzíti, míg a kötelmi jog a vagyoni viszonyok mozgását szabályozza. A tulajdoni jogviszony abszolút szerkezetű ( csak a tulajdonosként elismert jogalanyt nevezi meg, a tulajdonos és minden más személy közti kapcsolatról szól) jogviszony, a kötelmi jogiak relatív szerkezetűek. A tulajdoni jogviszony negatív tartalmú, mivel a kötelezettek nem cselekvésre, hanem attól való tartózkodásra kötelesek.

Formái: Köz- és magántulajdon. Köztulajdon a kizárólag állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő dolog. Két fő csoportja a költségvetési és a közigazgatási vagyonhoz tartozó, dolgok. Mindkettőről külön törvények rendelkeznek. (Pl.: folyóvizekről, tavakról, stb.)

A dologi jog (melyet a Ptk. 3. része tulajdonjog címszó alatt szabályoz) jogelméletileg tágabb fogalom mint a tulajdonjog. A tulajdonjog abszolút szerkezetű, negatív tartalmú, vagyoni jogviszony.

5. A tulajdonjogviszony elemei:

Alanyai: Köztulajdon esetén csak az állam. (A Ptk. Általános részéből következtetve: -) Általánosságban bárki lehet, aki polgári jogviszony alanya lehet, vagyis jogképes (természetes személy, jogi személy, jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság és az állam). J Jogszabályok egyes jogalanyok szerzőképességét kizárhatják, korlátozhatják. A konkrét  jogviszony tárgyára vonatkozó szerzőképesség dönti el a jogalannyá válást. Ha egy dolognak több tulajdonosa van a közös tulajdon szabályai alkalmazandók.

A természetes személy mint tulajdonos: Minden ember jogképes, tehát a természetes személy a magántulajdon jogalanya lehet (születésétől haláláig, a méhmagzat is pl. örökölhet). A cselekvőképesség a jogképességével összefügg. (lásd korábban) A jogszabály korlátozhatja illetve tilthatja a természetes személy tulajdonszerzését (pl. kábítószer, lőfegyver, stb.)

A jogi személy mint tulajdonos: A jogi személy az alapítótól, illetve a mögötte álló tagoktól elkülönült testülettel, vagyonnal, képviselővel, megengedett céllal létrehozott jogalany. (Fajtájához képpest jogszabály állapítja meg létrejöttének, megszüntetésének feltételeit, és jogszabály is hozhat létre jogi személyt.)Létrejöttétől megszűnéséig jogképes. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (Bt., GMK.) is saját cégneve alatt jogképes, tulajdont szerezhet.

Az állam mint tulajdonos: Az állam mint tulajdonos, alapvetően közhatalmat gyakorló, a közjog alanyaként is szereplő szervezet. Fő jellegzetessége az alá- fölérendeltség és a közérdek elsőbbsége. Az államot a pénzügyminiszter képviseli, de ezt a jogkörét más állami szerve útján is gyakorolhatja, más állami szervre is átruházhatja.

Tárgya: Közvetlen tárgy az emberi magatartás, amelyre a jogviszony irányul (a tulajdonos alanyi joga alapján kifejthető magatartás, és a többi jogalany zavarásától való tartózkodás), közvetett tárgya a dolog (amire a tulajdonos joga kiterjed, amire jogait gyakorolhatja). Minden birtokba vehető dolog a tulajdonjog tárgya lehet, csak úgy mint a pénz, értékpapír valamint dolog módjára hasznosítható természeti erő. Dolognak minősül mindaz ami tulajdonba vehető. A tulajdonba vétel elsődlegesen fizikai lehetőség, másodlagosan jogi lehetőség. A jogviszony tárgya élőlény is lehet, az emberkereskedelem azonban tilos, az emberi test nem lehet tulajdonjog tárgya.

Ingók és ingatlanok: (Legáltalánosabb dolog csoportosítás) Ingatlan: a föld felületének egyes meghatározott része alkotórészeivel együtt, és a vele szoros kapcsolatban álló építmények, épületek. Minden más birtokba vehető dolog ingóság.

Dolog kapcsolatok: A: - alkotórész, B: - tartozék, C: - gyümölcs, haszon, D: - növedék. A dolog kapcsolatok egyik formája a fő és mellék dolog. A fődolog jogi helyzete határozza meg a mellékdolog jogi helyzetét.

A: A dologgal tartósan egyesített olyan részdolog, amelynek leválasztásával vagy a dolog, vagy az alkotórész elpusztulna, illetve elválasztással értéke, vagy használhatósága számottevően csökkenne. (pl.: gk. kereke) Az alkotórészre automatikusan kiterjed a fődologra vonatkozó tulajdonjog. B: Olyan dolog, amely a fődolog rendeltetés szerű használatához, vagy épségben tartásához szükséges, vagy azt elősegíti. (pl.: csónak evezője) A fődolog jogi sorsát követi, amíg azzal ellentétes jogi tény nem merül fel. Vélelmezni kell, hogy a fődologra vonatkozó tulajdonjog a tartozékra is fennáll. C: A dolognak olyan hozadéka, olyan gazdasági előnye, amely valamely dolognak, vagy jognak rendeltetésszerű használata esetén visszatérően jelentkezik, anélkül, hogy a fődolog minősége megváltozna. Lehet természetes folyamat eredménye (fa termése), és időnként visszatérően jelentkező haszon (bérleti díj, kamat). A fődolog tulajdonosát illeti meg a gyümölcs és minden olyan előny, amely a dologgal kapcsolatos. (Speciális jogi helyzetben vannak pl.: a föld méhének kincsei.) D: azokat a dolgokat jelenti, amelyek utóbb váltak a fődolog alkotórészévé (pl.. el nem választott gyümölcs).

Elhasználható és elhasználhatatlan dolgok: Elhasználhatók amelyek rendeltetés szerű használat esetén megsemmisülnek (pl.: élelmiszer), elhasználhatatlan amelyiknek nem ez a rendeltetése.

Helyettesíthető és helyettesíthetetlen dolgok: Helyettesíthető dolgok szám, mérték, vagy súly szerint vannak megjelölve, míg a nem helyettesíthetők valamilyen tulajdonság, minőség alapján egyéniesített.

Pénz és értékpapír: A pénz forgalomképes és helyettesíthető dolog. Pénz a forgalomban lévő fizetési eszköz, amely értékmérő szerepet tölt be. (Ha a pénz önmagában érték, akkor a dologra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá (pl.: aranypénz). Értékpapír csak olyan okirat vagy –jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat lehet, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását, illetve megjelenését jogszabály lehetővé teszi. Lehet bemutatóra illetve névre szóló. Értékpapír különösen a: részvény, kötvény, befektetési jegy, letéti jegy, kincstárjegy, váltó, csekk, közraktári jegy, kárpótlási jegy. Jellege szerint lehet dologi jogi (áruk feletti rendelkezési jogot tartalmaz), kötelmi jogi (hitel viszonyt testesít meg) tagsági viszonyt igazoló (részvény), és egyéb papír (kárpótlási jegy).

Forgalomképes és forgalomképtelen dolgok: Azt fejezik ki, hogy lehet-e szerződéssel tulajdonjogot szerezni a kérdéses dologra, vagy sem. A dolgok túlnyomó része forgalomképes, de a Ptk. Szerint az állami tulajdonban álló dolgok és az egyéb törvényben meghatározott más dolgok forgalomképtelenek, mely utóbbiak elidegenítése semmis. (Ha törvény eltérően nem rendelkezik kizárólag az állam tulajdonában vannak: - föld méhének kincsei, - felszín alatti vizek, folyóvizek, mesterséges tavak, ezek medrei, - folyóvíz elhagyott medre, abban keletkezett sziget, - országos közutak, vasutak, vízi utak és országos közforgalmú kikötők, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, az ország feletti légtér, - a távközlésre felhasznált frekvenciák. Forgalom képtelenek továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak, közcélú vízi létesítmények, stb. Korlátozottan forgalom képesek az önkorm. tulajdonú múzeumok, az önvédelmi-, sport- és vadász fegyverek, illetve robbanóanyagok.

Föld és épület tulajdonjoga: Az ingatlan nyilvántartási térkép illetve a tulajdoni lap tartalmazza a földrészlet és a földön létesített épület, építmény minden lényeges adatát, önálló ingatlanként szerepel az épület ha az nem, vagy csak részben a föld tulajdonosának a tulajdona. Az ezekhez kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket

a tulajdoni lap tartalmazza (tulajdonos(ok) nevét, adatait, haszonélvezeti, használati jogokat, elő és visszavásárlási, vételi, jelzálog, teli szolgalmi jogot, stb.). Tartalma bárki által korlátozás nélkül megismerhető. A nyilvántartás hektárban és négyzetméterben van megadva. A föld olyan speciális dolog, hogy tulajdonjogának terjedelmét nemcsak vízszintes, hanem föld feletti és alatti rétegek vonatkozásában is meg kell határozni. A föld tulajdonosa a föld feletti légtérrel és lefelé is a föld rendeltetésének megfelelően rendelkezik az ingatlan beépítésére vonatkozó (igazgatási) szabályok szerint (pl.: kútfúrás, emelet építés). Általános szabály, hogy az épület tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti meg. (Az építőt írásbeli megállapodás alapján illeti meg.) A föld tulajdonosát az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.

Jog illetve jogosítvány, mint a tulajdonjog tárgya: A joggyakorlat és a jogalkotás a testi dolgokra vonatkozó szabályokat alkalmazza olyan esetekben is amikor fogalmilag és tartalmilag a tulajdonjog tárgyának tekinthető valamilyen jog, jogosítvány. A joggyakorlat elismeri a tulajdonjog tárgyának a szellemi alkotást és a szabadalmi jogot.

Vagyon és alvagyon fogalma: A vagyon egy meghatározott természetes-, vagy jogi személy tulajdonát képező minden dolog és minden vagyoni értékkel rendelkező dologi és nem dologi jellegű jog. A vagyon nem csak jogokból, hanem kötelezettségekből is áll, amelynek különbsége a tiszta vagyon. Alvagyonnak minősül a meghatározott jogi célra elkülönített vagyon (pl.: korlátozott cselekvőképes keresete).

Tartalma: A tulajdonost megillető jogosultságok (tulajdonosi triász): birtoklás, használat, rendelkezési jog, valamint a tulajdonosi kötelezettségek: dologgal kapcsolatos terhek, kárveszély és a szükséghelyzetben okozott kár viselése, a közérdekű korlátozás tűrése. A tulajdonost jogaiban korlátozhatják: a szomszédjogok, a túlépítés, a közérdekből elrendelt kisajátítás, az elidegenítési és terhelési tilalom, a személyhez- illetve ingatlanhoz kötött szolgalom. Tartalmazza továbbá, hogy a tulajdonjog milyen kötelezettségeket ró másokra.

6./ A tulajdonjog keletkezése:

A tulajdonszerzés: A tulajdonos személyében bekövetkezett változás, amely csak a törvényben szabályozott módon és jogcím alapján következhet be. Eredeti szerzés mód esetén a tulajdonjog a korábbi tulajdonos személyétől és a tulajdonjog korábbi tartalmától független (pl.: korábban senki nem volt a dolog tulajdonosa). Ilyen esetben a dologra fennálló korlátozások nem érvényesülnek, a tartozások nem terhelik az új tulajdonost. Származékos szerzés mód esetén a tulajdonjog alanyának változása a tulajdonjog tartalmát nem érinti, lényegét tekintve jogutódlás áll be (Önmagában nem eredménye a tulajdonjog átszállása, csak akkor ha a jogcím amin alapszik, az érvényes, akkor a dolog megszerzőjét a jog tulajdonosnak ismeri el). Az ingatlan-nyilvántartásba (továbbiakban „i-ny”) bejegyezhető jogok egyik csoportja csak bejegyzéssel jön létre (konstitutív hatály pl.: átruházás), a másiknál a bejegyzés deklaratív, i-ny – en kívüli tulajdonszerzés nyilvántartásba vételét jelenti (pl.: elbirtoklás, öröklés). A Ptk. úgy tekinti, hogy a tulajdonjog megszerzése a tulajdonos szempontjából mindig új tulajdonjogviszony keletkezését jelenti.

Eredeti szerzésmód ingóságnál: Hatósági határozat, árverés: Aki így szerzi meg, az a korábbi tulajdonosra tekintett nélkül tulajdonossá válik. Erre csak az a hatóság jogosult, akinek jogszabályban meghatározott illetékessége, hatásköre van. Az árverés végrehajtási eljárás során, vagy törvény rendelkezésére történő kényszereladás a legtöbbet ígérő számára. (A tulajdonszerzés a vétel ár kifizetésével történik.) Feltétele, hogy a tulajdonszerző fél jóhiszemű legyen, ellenben a tulajdonszerzés nem következik be. Elbirtoklás: Aki a dolog tulajdonjogát úgy szerzi meg, hogy azt 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ezzel a korábbi tulajdonos tulajdonjogát megszünteti. Így bárki bármilyen forgalomképes dologra szerezhet tulajdonjogot kivéve, ha a dologhoz bűncselekménnyel, vagy egyébként erőszakos, vagy alattomos úton jutott. Általános feltételei: A: - az elbirtoklási idő leteltem, B: - az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja. A: Az elbirtoklási időnek folyamatosnak kell lennie, amiben beszámítható pl. az öröklés esetén az örökhagyó által már ebből letöltött időp, de nem változtat rajta az, hogy ha az elbirtokló nem mindig tartja birtokában a dolgot, hanem bizonyos ideig nmás birtokába adja, aki az ő nevében használja azt (pl.: bérli). Megszakítja az elbirtoklást annak aa: - nyugvása, és bb: - megszakadása is. aa: Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy a tulajdonosi jogait gyakorolhassa az akadály megszűnésétől számított 1 évig akkor sem következik be, ha már időközben a 10 év letelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra. bb: Ha a tulajdonos a birtokost írásban szólítja fel a dolog kiadására és eziránt bírósághoz fordul, vagy a dologgal rendelkezik, vagy a birtokos a birtokát akaratán kívűl elveszti és egy éven belül nem kéri annak visszaadását, akkor a megszakadást előidéző körülmény elmúltával elölről kezdődik a 10 év. B: Nem szerezhet elbirtoklás jogcímén tulajdonjogot, aki a dolgot valamilyen jogcímen birtokolja, vagy a tulajdonossal való megállapodás alapján használja (pl.: bérli). A sajátjakénti birtoklásra utal, ha rendelkezik a dologgal, ha viseli közterheit.

Gazdátlan javak elsajátítása: Gazdátlan az a dolog, amely soha senki tulajdona nem állt, vagy ha igen, akkor korábbi tulajdonosa szándékosan elhagyta, azért hogy megszabaduljon tőle. Ilyen dolgon bárki birtokba vétellel tulajdonjogot szerezhet. Gazdátlan javak: vadon termő gyümölcs, gyógynövény, néhány apróbb állatfaj, kirepült méhraj, ha 2 napon belül nem fogják be. Nem gazdátlan az elkóborolt házi állat, a vadak és halak. Szándékos felhagyás pl.: a lomtalanítás. A gazdátlan javak szabályai ingatlanra nem vonatkoznak.

Találás: Az elvesztett, elrejtett, eltűnt dolgok (nem uratlanok). Elvesztéssel a tulajdonjog nem szűnik meg, találással a találó tulajdonjogot még nem szerez, de bizonyos feltételek esetén megszerezheti. Ha találás jogcímén mint eredeti szerzésmóddal a találó tulajdonjogot szerez, harmadik személynek a dologra vonatkozó, azt terhelő jogai megszűnnek. Feltételei: a: A találó mindent meg tett azért, hogy a tulajdonos visszakaphassa a dolgot, b, a tulajdonos a találástól számított egy éven belül nem jelentkezett a dologért. A találó köteles a dolgot a polgármesteri hivatalba beszolgáltatni és nyilatkozni, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára.(eltérő ha a talált dolog lőfegyver, stb.) A hivatal a dolgot 3 hónapig őrzi, utána kiadja a találónak (ha a tulaj nem jelentkezik), így a találó azt jogosult használni, de meg nem terhelheti, el nem adhatja, majd a találástól számított 1 év múlva válik tulajdonossá. Nem szerezhető tulajdonjog ilyen esetben sem ha a dolgot közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helységben (pl.: főiskola), továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a találás helye szerint illetékes hivatal, vagy vállalat három hónapi őrzés után a dolgot értékesítheti, a vételárat (a dolog kiadását) a tulajdonos még egy éven át kérheti, de ez esetben az őrzési, tárolási költségeket köteles megtéríteni. A nem jelentkezik a befolyt vételár az államot illeti. (Speciális szabályok a muzeális dolgokra, kincsekre). Ha a nagyobb értékű a talált dolog és annak tulajdonjogát a találó nem szerezte meg méltányos összegű találási díjra tarthat igényt(pl.: 5 –ös lottó).

Eredeti szerzésmód ingatlannál: Hatósági határozat, árverés: Aki ilyen módon jóhiszeműen szeri meg tulajdonossá válik. A tulajdonszerzés a hatósági határozat jogerőre emelkedésével következik be a tényleges birtokbaadás vagy a tulajdonos változás az i-ny-ba való bejegyzés előtt. Ilyen határozatot államigazgatási szerv hoz. Árverés esetén a már bejegyzett és a törvényen alapuló jogok megegyezés alapján az ingatlanon fennmaradhatnak. Korlátai: - Az ingatlan tulajdonjogát eredeti szerzésmóddal árverésen nem lehet nem a tulajdonostól megszerezni, - Ha az állam (bírósági vagy más határozattal) kártalanítás nélkül szerez tulajdont a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak jóhiszemű személlyel fennálló kötelezettségeiért. (Állam csak akkor felelős, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyona nincs. Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű 3. személy javára bejegyzett jogokat.)

Elbirtoklás: Jogpolitikai indoka az, hogy ha a tulajdonos nem törődik a tulajdonával, de ugyanakkor valaki más úgy kezeli mint a sajátját, akkor hosszabb idő elteltével a ténylegesen kialakult helyzetet ne lehessen bolygatni (ellenkező esetben a tulaj korlátlan ideig követelhetné a dolog kiadását). Általános feltételei megegyeznek az ingóságokra vonatkozóval. Szó sem lehet sajátjakénti birtoklásról, ha a tulajdonos akaratából, engedélyével, vagy az ő érdekében birtokol, vagy ha ajánlatott tesz a tulajdonosnak az ingatlan megvételére. Megszakítja az elbirtoklást ha a tulajdonos rendelkezése folytán kerül valamilyen jog bejegyzésre, vagy tulajdonos változás történt, és nem szerezhet tulajdont így az sem aki bűncselekmény vagy egyéb erőszakos, alattomos módon jutott az ingatlan birtokához. Az elbirtokló a tulajdonjogot a törvény erejénél fogva szerzi meg, nincs szükség hozzá i-ny- ba való bejegyzésre (azonban ha ezt nem kéri, és később más a i-ny adatiban bízva az ingatlanon más tulajdonjogot szerez nem hivatkozhat saját tulajdonszerzésére). Az ingatlan egy része megszerzésének feltétele az építésügyi hatóságok telekmegosztási engedélye, melynek feltétele az engedélyezhető minimális teleknagyság. Elbirtoklás útján azonban a tulajdonostárs megszerezheti a többi tulajdonostárs illetékességének tulajdonjogát.

Kisajátítás: Eredeti tulajdonszerzési mód az állam javára, a magántulajdon legerősebb korlátja. Csak kivételesen és közérdekből a törvényben meghatározott esetkben és módon, teljes, feltétlen és azonalli kártalanítás mellett lehet (Alkotmányban).

Származékos szerzés mód ingóságnál: Átruházás: (legtipikusabb) Két eltérő rendszer: 1.: Amikor elegendő hozzá az erre irányuló szerződés, 2. (Magyar Ptk.) amikor szerződésen illetve más jogcímen kívül szükséges a dolog átadása is. A tulajdonjog átruházását a megállapodás alapján létrejött átadás eredményezi. Ilyen módon csak a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni, mégpedig érvényes jogcímen. Ilyen átruházásra irányuló szerződés pl.: az adásvétel, csere, ajándékozás, vagy egyéb jogcímen pl.: a kártérítés. Ha a jogcím érvénytelen, vagy hiányzik az átadás tulajdonjogot nem keletkeztet. Az átadás a dolog tényleges birtokba adása, vagy más módon a szerző hatalmába adása. Nem csak a dolog tulajdonosától lehet megszerezni a tulajdonjogot : a: - a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon, b: - a kereskedelmi forgalmon kívül, ha olyan személy ruházta azt át, amire a dolgot a tulajdonos rábízta, s a tulajdonos jóhiszeműen és ellenérték fejében jutott a dologhoz. Ilyen esetben a tulaj az első szerzéstől számított 1 éven belül visszaválthatja az átruházott dolgot, de köteles az új tulaj által fizetett ellenszolgáltatást megtéríteni, c: - pénz, vagy értékpapír esetén, még akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Termékek, termények és szaporulatok elsajátítása: Főszabály, hogy a dolog tulajdonosát illetik meg ezek. Amikor valakinek a más dolgán áll fenn olyan joga, amely őt a dologból származó termékek, termények, szaporulatok elsajátítására jogosítja fel, akkor a: - korlátolt dologi jogcímen: haszonélvezet, b: - kötelmi jogviszony alapján: pl.: haszonbérlet c: - jóhiszemű birtoklás esetén tulajdonjogot szerezhet a birtokos, ameddig rosszhiszeművé nem válik, illetve a tulajdonos a bíróság, vagy jegyző előtt vissza nem követeli a dolgot. Csak akkor alkalmazható, ha nincs külön jogcím a birtoklásra. Általános szabály, hogy a tulajdonszerzés az elválással jön létre (pl.: aratás, szüret). Ha a fődolog nincs a jogosult birtokában, akkor tulajdont csak birtokba adással szerez (pl.: lábon álló termés megvétele).

Vadak, halak és más hasznos víziállatok tulajdonjogának megszerzése: Az állam tulajdonában vannak ( ha tv. eltérően nem rendelkezik). A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül (tojás, trófea is). A vadászatra jogosultság a vadászterület tulajdonosát, vagy haszonbérlőjét illeti. A halak és más hasznos víziállatok tulajdonjoga a halászati jog jogosultját illeti, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van, illetve jogszerű kifogással szerezhető meg.

Feldolgozás, átalakítás: Ha a tulajdonjog tárgya valakinek a munkája nyomán megváltozik új dolog jön létre. A feldolgozással kapcsolatos szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eredeti állapot helyreállítása technikailag lehetetlen, vagy aránytalan gazdasági hátránnyal járna. A tulajdonjoga jóhiszeműség, rosszhiszeműség függvénye. A dolog tulajdonosának választása szerint a feldolgozó köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.(Ha a munka értéke lényegesen meghaladja a feldolgozott, vagy átalakított dolog értékét – pl. telekre dobott rönkből értékes szobor készült – akkor a feldolgozó tulajdona lesz az új dolog és az átalakított dolog tulajdonosa a dolog megtérítését kérheti. Rosszhiszeműség esetén minden esetben a választás a dolog tulajdonosát illeti.) Ha egyik fél sem tart az új dologra igényt, akkor értékesíteni kell, és arányosan (munka/anyag) el kell köztük azt osztani.

Dolog egyesülés: Ha több tulajdonos dolga valamilyen módon úgy egyesül, vagy vegyül, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán, vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani: közös tulajdon keletkezik és a tulajdoni hányadok az egyesült dolgok értéke szerint alakulnak. Csak jóhiszeműség esetén, ha a közös tulajdont nem kívánják fenntartani, úgy az egyesült dolog saját választásától függően azé lehet, akinek nagyobb értékű volt a dolga, és kártalanítja a többi tulajdonost, vagy átengedheti azt kártalanítás fejében a többieknek. A rosszhiszeműt csak a többi teljes kártalanításra jogosult kártalanítása után fennmaradó rész illeti.

Öröklés: Az örökös az örökhagyó halála pillanatában (ipso iure) megszerzi mindazoknak a dolgoknak, jogoknak és kötelezettségeknek a tulajdonjogát, amelyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában álltak és az örökséghez (hagyaték) tartoztak (törvény és végrendelet alapján lehet).

Származékos szerzésmód ingatlannál: Átruházás: Két feltétele: - tulajdonjog átruházására irányuló szerződés, - tulajdonjog bejegyzése az i-ny. –ba. /konstitutív hatály/ (A birtokba adás nem feltétel).

Növedék: A föld tulajdonosa szerzi meg mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb a földje alkotórészévé váltak (iszapolás, parthoz sodort ingatlan rész, stb., de nem termék, termény, szaporulat). A nem állami tulajdonú parti telek növedéke nem lehet a folyóvíz elhagyott medre, illetve a mederben újonnan keletkezett sziget, mivel ezek állami tulajdonúak.

Beépítés: Az egyesítésnek sajátos, ingó és ingatlan dolog egyesülésére vonatkozó esete. Ha valaki idegen anyaggal saját, vagy használatában álló földre épít beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. A föld használója vonatkozásában ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az általa épített épület, építmény tulajdonjoga őt illeti meg és nem a föld tulajdonosát.(Nem beépítés a nem tartós anyag, felhasználása, vagy a nem szoros kapcsolódás)

Ráépítés, túlépítés: Közös ismérvük, hogy valaki saját anyagával anélkül, hogy erre jogosult lenne idegen földre épít. (Ráépítésnél az építő teljesen más tulajdonában álló földre, túlépítésnél pedig a saját telkére épít, azonban az épület a saját telkén túlra a szomszéd telekre is átnyúlik. Jogkövetkezményei a jó- és rosszhiszeműség függvényei. Jóhiszemű, ha azt hitte, hogy a telek a sajátja, vagy ott valamilyen jogcímen jogosult építkezni, még akkor is, ha a tényleges tulajdonos már csak akkor tiltakozott az építkezés ellen, amikor az eredeti állapot visszaállítása már aránytalan károsodást okozott volna, ha még nem okozna ilyet és nem állítja mégsem helyre akkor rosszhiszemű. Rosszhiszemű akkor is, ha tudta, vagy tudnia kellett, hogy az építkezésre nem jogosult, vagy a tulaj nincs olyan helyzetben hogy tiltakozzék ellene. Ráépítési főszabály, hogy a tulajdonjogot a földtulajdonosa szeri meg, de teljes kártalanítás fejében kivéve, ha a ráépített épület a föld megfelelő részének az értékét lényegesen meghaladja, ilyenkor a földtulajdonosnak köteles megtéríteni a megszerzett föld forgalmi értékét. Rosszhiszemű építkező esetén a földtulajdonos szerzi meg az épületet, és nem köteles csak a gazdagodását megfizetni az építkezőnek, illetve követelheti az épület lebontását, melynek költségei az építőt terhelik. A jogkövetkezmény eltérő lehet, ha a földön már volt épület és a föld nem osztható meg.

Öröklés: Az örökös az örökölt ingatlan tulajdonjogát megszerzi az örökhagyó halálakor i-ny bejegyzés nélkül.

(Bejegyzés a hagyatéki eljárás során). Az örökös a tulajdoni jogosultságokat és a kötelezettségeket, terheket is örökli.

Ingatlan átruházása több személy javára: Ilyen tulajdonjogi átruházáskor nem szükséges az ingatlan birtokba adása ( az is megszerzi aki nem vette birtokba érvényes jogcímen alapuló i-ny bejegyzéssel, de aki nem kérte a tulajdonjoga bejegyzését az nem is válik tulajdonossá.) A többször eladott ingatlanra a Ptk. Birtoklással megerősített jogcím védelmének külön szabályozást ad. Amennyiben a tulaj az ingatlant többször is eladja a vevők közül a tulajdonjogot az szerzi meg: a: - aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, b: - ha ilyen nincs akkor az akinek a tulajdonjogot hamarabb bejegyezték, c: - ha a bejegyzésre még nem került sor, akkor a korábbi vevő szerző meg. (ue. Érvényes a többszöri ajándékozás esetére is) A jogszabályon alapuló tulajdonszerzést többségében az átruházás, mint származékos szerzésmód speciális fajtájának tekinthetjük.

7. A tulajdonjog megszűnése: Alapvetően két módja van, relatív, illetve abszolút.

A tulajdonjog megszerzése más által: A tulajdonjog megszűnésének rendes módja az, hogy a dolog gazdát cserél, az a tulajdonjog relatív megszűnése. A tulajdonjog csupán az idő múlásával nem szűnik meg, a tulajdonjogi igények nem évülnek el.

A tulajdonjoggal való felhagyás: A tulajdonos az ingó dolog vonatkozásában a tulajdonjogával felhagyhat (pl.: selejtezés), Ez a megszűnési mód abszolút. A tulajdonjoggal nem lehet felhagyni ingatlan, illetve forgalomképtelen dolgok vonatkozásában.

A dolog megsemmisülése: Ez is a tulajdonjog abszolút módon történő megszűnését eredményezi.(Az, hogy a megsemmisült dolog helyébe más dolog léphet, új tulajdoni jogviszonyt keletkeztet.

8. Közös tulajdon: Tulajdonosi pozícióban egyazon dologra nézve egyszerre több személy szerepel.

Fogalma: Közös tulajdonról, illetve tulajdonközösségről beszélünk, ha a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt (term., jogi, vagy államot) is megillet. Mindig valamely dolog egészén áll fenn, a tulajdonostársak között nem a dolog, hanem a tulajdonjog oszlik meg, mégpedig tulajdoni hányadok aszerint. (A tulajdoni hányad kifejezés jelzi /pl.:1/3, 2/3/ a tulajdonjog eszmei megoszlását a tulajdonostársak egymás közti viszonylatában kifejezve a résznek az egészhez való viszonyát)

Keletkezése: A közös tulajdon jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján jön létre. Közös tulajdon keletkezhet a felek akaratából szerződés kötéssel (adásvétel, ajándék). Ha a tulajdoni hányad nincs megállapítva, vagy kétséges, akkor egyenlő a tulajdonos társak között.

A tulajdonostársak jogviszonyai: két csoportra oszthatóak: A: - belső és B: - külső jogviszonyokra.

A: A tulajdonostársak belső jogviszonyai körében merül fel: aa: - a közös dolog birtoklása, használata, bb: - hasznainak szedése, hasznosítása, cc: - terhek és kárveszély viselése kérdésében.

aa: A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és dologhoz fűződő törvényes érdekeik sérelmére. Ha vita merül fel a használta kérdésében, bármelyik tulajdonos kérelme (keresete) alapján a bíróság dönt. bb: A közös dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni arányukban illeti meg ( ha osztható ezt követelhetik is kiadni, ha oszthatatlan, akkor közös tulajdon keletkezik / pl.: állat szaporulat /) cc: A dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terhelik és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvás 3 csoportja: 1: - a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások (pl.: kiégett égő), 2: - az állag megóváshoz és fenntartáshoz szükséges munkálatok elvégzése (ingatlan azonos állapotban tartása / pl.: tető kijavítása /, 3: - a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ha a beruházás vagy a felújítás méretei, illetve összege a szokásosat meghaladja (értéke nő pl.: bővítés). A szavazati aránytól függ, hogy az elvégzendő munka melyik csoportba sorolható. Ptk. Szerint szótöbbséggel kell dönteni - birtoklás, - használat, - hasznosítás, - a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások esetén. Az állag megóvásához bármelyik tulajdonostárs egyedül is határozhat, de erről (lehetőség szerint) a többieket értesíteni kell. Egyhangú határozat szükséges - a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások esetén, - az egész dolog haszonélvezetbe, vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéshez, vagy más módon megterheléshez. Szótöbbséget a kisebbség megtámadhatja, egyhangúságot bármelyik tulajdonos társ ellenvéleménye megakadályozhatja, de ez sem ütközhet a joggal való visszaélés tilalmába.

B: A tulajdonostársak külső jogviszonyai merülnek fel a: aa: - tulajdonjoggal való rendelkezés, bb: - a tulajdonjog védelme körében. aa: A saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs önállóan rendelkezhet, amit önállóan gyakorolhat, de a többi tulajdonostársat elővásárlási, előbérleti, előhaszonbérleti jog illeti meg. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha a tulajdonostárs el akarja adni a saját tulajdoni hányadát kívül álló személynek, de ugyan olyan feltételek mellett a szerződést valamelyik tulajdonostárs is hajlandó megkötni, akkor a szerződés a tulajdonostársak között jön létre. A 3. Személlyel kötött szerződésről időben kell értesítenie a többieket, hogy eldönthessék, kívánnak-e élni jogukkal, mert ellenkező esetben a szerződés hatálytalan lesz. bb: A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan felléphet, és a tulajdonostársakat egymással szemben is megilleti a birtokvédelem (ha valóban közösen birtokolnak).

A közös tulajdon megszüntetése: Bármelyik tulajdonostárs követelheti, és az e jogról való lemondása semmis. A társtulajdonos tulajdonjoga megszűnhet a (korábban írt) relatív és abszolút módon, speciális szabályival pedig egyetlen tulajdonosa lesz. Megszűnésének módjai: A: - természetbeni megosztás, B: - értékesítés és vételár megosztása, C: - tulajdonostárs feljogosítása a megvásárlásra, D: - árverés E: - ingatlan vonatkozásában társasház alapítás.

A: A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, kivéve, ha ez nem lehetséges, vagy jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot. B: Ha a közös tulajdon természetbeni megosztással nem szüntethető meg érték szerinti megosztásnak van helye (értékesítés - osztozás). C: A közös tulajdon értékesítés útján történő megszüntetésének módja a megváltás (ha az egyik tulajdonostárs a többitől ellenérték fejében szerzi meg az egészet.) D: A közös tulajdon tárgyának értékestését a bíróság árverés útján rendelheti el (meghatározva a legkisebb vételárat, és megjelölve hogyan oszlik meg a társak között, akiknek elővásárlási joguk nincs, de licitálhatnak). E: A közös tulajdonban lévő ingatlan társasházzá alakításával részben megszűnik a tulajdonközösség azzal, hogy a lakások és megállapodástól függően a nem lakás céljára szolgáló helységek a tulajdonos társak külön tulajdonába kerül.

Ha a közös tulajdon megszüntetéséről maguk a tulajdonos társak döntenek nem köti őket a törvényben meghatározott sorrend. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdon megszüntetése tárgyában nem tudnak megegyezni, akkor akármelyik társ kérelmére a bíróság dönt, de csak olyan módszerrel szűntetheti meg, amelyik ellen nem tiltakozik valamennyi társ, és úgy sem lehet megszüntetni, hogy az egyik fél méltányos érdekét számottevően sértse.

9. A tulajdonjog tartalma: A tulajdonost megillető jogosultságok és őt terhelő kötelezettségek.

A tulajdonost megillető jogosultságok. TRIÁSZ: 3 csoportja: - birtoklás, használat, rendelkezés.

Birtoklás: Tárgya lehet minden emberi uralom alá vehető dolog, jog illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő.

Birtok fogalma: A tulaj-t megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga. A tulajon kívül más is lehet birtokos. Mindenki birtokos aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon a hatalmába kerül. (Lényeges a dolog felett gyakorolt tényleges hatalom.)

Birtok megszerzése, megszűnése: Megszerzésének leggyakoribb módja a közvetlen birtokba bocsátás (lehet jelképes, puszta kijelentéssel, ráutaló magatartással, létrejöhet akarat nélkül is - pl.: téves címre kézbesített csomag) A birtok megszerzésével egyidejűleg az előző birtokos birtoka megszűnik.

Birtok fajtái: Jogos, illetve jogtalan birtok (Jogalap nélküli birtokosnak semmiféle jogcíme nincs a dolog birtokban tartására), a saját, illetve idegen birtok (Főbirtokos az a birtokos, aki a hatalmat a saját nevében gyakorolja /pl.: tulajdonos / Idegen birtok / albirtok / ha más nevében mással kötött megállapodás alapján származtatott módon gyakorolhatja a hatalmat a birtokos), Jó illetve rosszhiszemű birtokos (jó aki konkrét körülmények alapján alaposan feltételezheti, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van, rossz, akinek ilyen jogcíme nincs, és erről tud is, vagy tudnia kellene.

Használat, hasznok szedésének joga: A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni (nem úgy, hogy környezetét bármilyen módon sértse, vagy veszélyeztesse. A tulajdonos a dolog hasznainak szedését szerződés alapján és személyhez kötötten illetve a dologhoz kapcsolódó jogcímen átengedheti, illetve köteles átengedni (szomszédjog szabályai).

Rendelkezési jog: A tulajdonos azon joga, hogy a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesíthessen, illetve a tulajdonjogot megszüntethesse (a dolog birtokát, használatát átadja másnak, hasznai szedésére mást jogosítson fel, biztosítékul adja, megterhelhesse, tulajdonjogát átruházza, vagy azzal felhagyjon, sőt meg is semmisítheti, ha ezzel jogszabályt nem sért, azonban ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet!)

A tulajdonosi triász korlátozása: Közérdekből, vagy jogos egyéni érdek védelmében lehet. Közjogi korlátozás mindig jogszabályon alapul magánjogi korlátait a Ptk. Tartalmazza (földhasználat, haszonélvezet, telki szolgalmi jog, közérdekű használati jog).

A korlátozások következtében jelennek meg a tulajdonosi jogosítványok nélküli tulajdonosok és a dolog felett szinte teljes hatalmat gyakorló nem tulajdonosok.

Haszonélvezet, szolgalmi jog: Negatív tartalmú abszolút jogviszony, mint a tulajdonjog (A tulaj is köteles tartózkodni attól, hogy a jogosultat jogai gyakorlásában akadályozza, ezek a tulajdonjog szelvény jogai). A haszonélvezet személyes szolgalom, amim meghatározott személyhez kötődik, a telki szolgalom pedig egy maghatározott földrészlet mindenkori tulajdonosát, illetve birtokosát illeti meg.

A haszonélvezet: Fogalma: személyhez kötött használati jog amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja (állag megóvással).

Keletkezése: aa: - szerződéssel, bb: - jogszabály rendelkezése folytán, cc: - bírósági, vagy hatósági rendelkezés alapján. aa: a szerződésen felül szükséges ingóság esetén a dolog tényleges átadása a jogosult felé, ingatlna esetében pedig a i-ny. bejegyzés. Haszonélvezetet csak a tulajdonos alapíthat okirattal (végrendelet, meghagyás) ingyenesen, vagy ellenszolgáltatásért. bb: egyetlen esete amikor a túlélő házastárs örökli annak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ingatlannál szükséges a i-ny -ba bejegyzés, amely deklaratív (kinyilvánító) hatályú, és elmaradása estén jön a cc: ami lehet kisajátítási eljárásban hozott határozat, vagy olyan bírósági ítélet amely a haszonélvezet alapítása után a haszonélvezet tárgyát képező dolog értékének lényeges növekedése folytán (beruházás) a haszonélvezeti jog terjedelméről dönt.

Alanyai: a jogosult (természetes vagy jogi személy), aki oldalán személyhez kötött (tehát sem élők, sem halál esetére nem ruházható át, nem örökölhető, de gyakorlása átengedhető) kötelezettje pedig a jogviszony tárgyának mindenkori tulajdonosa. Több személyt is megillethet - egy időben egymás mellett (csak szerződéssel), - vagy sorrendben egymás után gyakorolva (rendszerint öröklés folytán).

Időtartama: A haszonélvezeti jog mindig csak korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn, és nem évül el. (Túlélő házastárs haszonélvezeti joga megszűnik, ha új házasságot köt.) Nincs arra lehetőség, hogy a tulajdonos egyoldalú nyilatkozattal (felmondás, elállás) megszűntesse, de a haszonélvező így is megszüntetheti jogát. Ha a haszonélvező szerzi meg a tulajdonjogot is megszűnik, valamint ha a dolog elpusztul (ha helyreállítja, vagy más lép a helyébe akkor feléled a haszonélvezeti jog).

Tárgya: Alapvetően elhasználhatatlan ingó és ingatlan dolog (lehet kamatozó követelésre, vagy hasznot hajtó jogra is). Túlélő házastárs esetében nagy jelentősége van az elhasználható dolgok haszonélvezetének (rendhagyó haszonélvezet). Kiterjedhet a dolog egészére, vagy egy részére is, ami lehet természetben körül határolt rész, vagy tulajdoni hányad.

Tartalma: A haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, a használatára, a hasznainak szedésére, a haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedésére. (Aki élvezi a hasznot, az a fődologtól való elválása után megszerzi a termék, termény, szaporulat tulajdonjogát, így a elsajátításra is jogosít.) A haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor engedheti át másnak, ha a tulajdonos (azonos feltételek mellett) arra nem tart igényt. A haszonélvező köteles jogainak gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni, a dolog fenntartásával, használatával járó közterheket viselni, továbbá tűrni a rendkívüli javítás vagy helyreállítási munkák elvégzését, és megilleti a birtokvédelem. Ha a haszonélvezeti jog gyakorlásával átmenetileg vagy hosszabb időre felhagy, akkor is követelheti a dolog birtokba, használatba adását vagy bérleti díj fizetését. (Értesítenie kell a tulajt a dolgot fenyegető veszélyről, beállott kárról, és ki kell adnia a dolgot, ha megszűnik a h. élvezeti joga)A tulajdonos a dologgal kapcsolatos jogait csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben ezzel a haszonélvező nem él, és az ezzel élést jogosult ellenőrizni. Ha nem rendeltetés szerűen használja, rongálja a haszonélvező a dolgot kérheti a jogának felfüggesztését, és követelhet biztosítékot. A tulaj a dolgot a haszonélvező hozzájárulása nélkül is elidegenítheti.

A telki szolgalom: Csak ingatlan esetére létesíthető és legalább két ingatlant feltételez. Azt a telket, amelynek mindenkori birtokosát a szolgalmi jog megilleti uralkodó teleknek, azt a másikat amelyre a szolgalom kiterjed szolgáló teleknek nevezik. Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát (átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy jogosult számára más hasonló előnyös célra - használhatja.

Keletkezése: aa: szerződés alapján, bb: jogszabály rendelkezése folytán, cc: bíróság, vagy más hatóság határozatával dd: elbirtoklással.

aa: A szerződést csak az érintett ingatlanok tulajdonosai köthetik meg (i-ny. -be bejegyzés konstitutív hatályú, elmaradása jóhiszemű megszerzővel szemben nem érvényesíthető, és nem azonos a szerződés a szívességből visszavonásig engedélyezett használattal). Korlátlan időre szól, és gyakorlásáért nem, de alapításáért lehet ellenértéket kikötni. bb: i-ny -ba való bejegyzés nélkül is létrejön, ha valamely föld nincs összekötve közúttal. cc: közös tulajdon megszüntetésének egyes esetiben jöhet létre, vagy más hatóság rendelkezése folytán (pl.: vízi szolgalom). dd: így szerzi meg az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa 10 éven át nem tiltakozott (akkor nem ha ellenérték fejében, vagy szívességből visszavonásig volt engedélyezve).

Fajtái: Tárgya mindenféle használat lehet, fajtái lehetnek: - útszolgalom (átjárásra), - mezőgazdasági szolgalmak (legeltetés), - épület szolgalmak (világosság, kilátás joga), - pince szolgalom (más ingatlan alá nyúló), - közmű átvezetéséhez és az ezekhez szükséges szerelvények elhelyezése.

Gyakorlása: Az uralkodó telek mindenkori tulajdonosa, birtoklója, használója gyakorolhatja, kötelezettje a szolgáló telek mindenkori tulaja, birtokosas, használója. Önállóan forgalom tárgya nem lehet, így nem ruházható át pl.: más környékbeli tulajdonosra. A szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. Ha a szolgalom gyakorlása valamely berendezés, vagy felszerelés használatával jár, annak költségeit a használat arányában viselik, mint az egyéb költségeket.

Megszűnése: - Lemondással (szerződéssel ingyenes, vagy visszterhesen), - Ha a jogosult 10 éven át nem gyakorolta, bár ez módjában állt volna, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák (elbirtoklás nyugvása, megszakadása szabályai), - bíróság is megszüntetheti, vagy gyakorlását felfüggesztheti ha a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges, - ha a kisajátítás folytán a szolgalom már nem gyakorolható, szükségtelenné vált, - ha a tárgya megsemmisül.

Szomszédjogok: A tulajdonosi jogviszonyban a tulajdonoson kívüli személyek kötelesek tartózkodni a tulajdonos jogainak korlátozásától. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, mások jogainak gyakorlását  veszélyeztetné. A Ptk. Ilyen elnevezés alatt foglalja össze azokat a szabályokat, amelyek a földtulajdonosok egymáshoz való viszonyában a tulajdonjog gyakorlására, különösen a használat a hasznok szedésének jogára vonatkoznak. (Különösen szomszédai zavarásától köteles tartózkodni!)

A Ptk. szabályaitól a jogszabály, vagy a felek megállapodása eltérhet. Szomszédjogok: - A földtámasz joga (szomszédos épület nem fosztható meg a földtámasztól), - Áthajló ágak, gyökerek (nem vághatja le, csak ha felszólítása ellenére a tulaj nem vágta le és azok gátolják a földhasználatéban), - Gyümölcs szedés joga (áthullott gyümölcsöt csak akkor szedheti fel ha azt a tulaj nem szedte fel), - Tilosban talált állat (visszatartható, amíg az általa okozott kárt a tulaj megtéríti), - Földre való belépés joga (engedélyével a szomszéd beléphet akár kártalanítás ellenében is, hogy az áthajló ágat, gyökeret levágja, arról lehullott termést össze szedje), - A föld határvonalán álló fa, bokor és annak gyümölcse (egyenlő arányban a gyümölcs, és a terhek, fenntartás is, de követelésre közös költségen el is távolítható), - A kerítés joga (ha a földeket kerítés, mezsgye, stb., választja el közös a használata, fenntartása őket olyan arányban terheli, amennyiben létesítésére a jogszabály őket kötelezi), - A szomszédos földhasználat joga (kártalanítás ellenében pl.: építkezés esetén, stb. átmehet a szomszédba) Szomszédjogok gyakorlására, illetve tűrésére azok jellegétől függően van amikor a tulajdonos, van amikor az ingatlan birtokosa, vagy használója jogosult. A szomszédjogok ingyenesek, kártalanítás azonban a jogok gyakorlása során okozott vagyoni kár esetén követelhető.

Elidegenítési és terhelési tilalom: A tulaj bármely rendelkezési jogának kizárása, illetve korlátozása (szűkebb értelemben: ) a tulajdonjognak másra való átruházása, illetve biztosítékul adása. A tulaj rendelkezési jogát kizárhatja jogszabály, bírósági határozat, vagy szerződés. Legáltalánosabb korlátozás a forgalomképtelenné nyilvánítás. Bírósági határozat nyomán végrehajtással is keletkezhet a lefoglalt dolgon. Szerződléssel csak 2 feltétel együttes fennállása esetén lehet éárvényesen kikötni 1: csak a tulajdonjog átruházása alkalmával 2: csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ha a jogszabály, vagy bírósági határozat kizárta a rendelkezési jogot akkor az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. (Dologi hatályú és itt az eredetui állapot helyreállítására kerül sor.) A szerződéssel létesített tilalom kötelmi hatályú (a szerződésben rögzített felek egymás közti viszonyában érvényesü.).

A tulajdonost terhelő köteléezettségek: Terhek viselése: Aktív tevőleges magatartást ró a tulajra. A Ptk. szerint a tulaj viseli a dologgal járó terheket. Ezen terhek 3-as felosztása: 1: - a dolog állagának megóvására, karbantartására, üzemeltetésére, felújítására stb.-re forditott pénz, vagy munka, 2: - külön jogszabályok alapján közterhek amelyek az egészn társadalom érdekét szolgálják (illeték, adók), - 3: a tulajdonosok meghatározott körének érdekeit szolgáló terhek (Kf biztosítás).Kárveszély viselése: A tulaj viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtéryítésére senkit nem lehet kötelezni (akkor is ha a károkozó felelősségét nem sikeül megállapítani).Szükséghelyzetben okozott kár viselése: Más életét, testi épségét, vagyonát közvetlenül fenyegető és msá módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetén a tulaj köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, abban kárt okozzanak (vagyonnál csak akkor ha a fenygető kár jelentősen meghaladná a károkozással keletkezett kárát). A szükség helyzetben okozott kár nem jogellenes, azonbann aki abba került attól kártalanítást, aki indokolatlanul nagy kárt okozott atttól kártérítést követelhet. Közérdekű korlátozás tűrése: Tűrnie kell, hogy külön jogszabályban feljogosított szervezetek (pl.: gázművek) szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlant időlegesen használják, vagy a tulajdonjogot egyéb módon korlátozzák. (akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás jár).

A tulajdonjog tartalmával kapcsolatos jogszabályok rendelkeznek a tulajdonost terhelő kötelezettségekről, azok mértékéről, időtartamáról közigazgatási szervek határoznak, míg vita esetén a kártalanításról, kártérítésről a kötelmi jog szabáélyai szerint a bíróság dönt.

10./ A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei: A tulajdonjog abnszolút szerkezetű jog, melynek alapján a tulajdonos mindenki mástóol követelheti hogy jogát tiszetletben tartsák, megsértésétől tartózkodjanak.

A tulajdonjog védelme: Jogintézményei: A: - a tulajdonosi önhatalom, a birtokvédelem szabályai szerint, B: - a tulajdoni per, C: - a tulajdonháborítás megszüntetése iránti per, D: az i-ny.-i igény, E: - az igény per. Ezek a köz és magántulajdon védelmére is szolgálnak. A: Két esetben: a tulajdona ellen irányuló támadás elhárítására vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében. (szükséges mértékben, és csak akkor, ha más birtokvédelmi eszköz a visszaszerzést meghiúsítaná.) Valamennyi birtokost megilleti. B: Ha a dolog kikerül a t ulajdonos birtokából követekheti visszaadását, ha a tulajdonjog gyakorlásába bárki jogellenesen beavatkozik, vagy a dologra jogellenes behatást gyakorol követelheti ennek megszüntetését. (alaptalan a per, ha valaki jogosan tartja birtokában a dolgot. A felperes bizonyítja, hogy a dolgon tulajdonojogot szerzett és hogy annak gyakorlásától a másik fél jogellenesen fosztja meg. Az alpresenek ennek ellenkezőjét kell bizonyítania. Célja az elvont tulajdon visszaállítása. C: A dolgok háborítatlan birtoklása, használata, hasznainak szedésétől megfosztják, vagy zavarják ennek megszüntetését követelheti. D: Az ingatlan tulajdonosa igényt tarthat arra, hogyha szerződéssel vagy i-ny-en kívül tulajdont szerzett ez feltüntetésre kerüljön a tulajdoni lapon (bejegyzési igény). Előterjesztése perben, vagy a földhivatalnál. Ha egy i-ny bejegyzés sérti valaki jogát, úgy kérheti a bíróságtól annak törlését (törlési igény). Téves bejegyzés esetén a sérelmet szenvedett a földhivatalnál (ezután perben) kérhet kiigazítást (kiigazítási kérelem). E: (Speciális eszköz) A bíróság végrehajtási eljárása során védi a tulajdonjogot. Ha az adós tartozása fejében olyan dolgot foglalnak le, ami nem az övé a tulajdonos a végrehjatást kérő ellen indított perben kérheti a dolog foglalás alóli feloldását.

A birtok védelem: A birtokviszony alapján az aki birtokosnak minősűl mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a birtokállapot önhatalmú megzavarásától. Jogvédelem, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják(= birtokháborítás). Mindenkivel szemben megilleti (kivéve akitől önhatalommal szerezte meg a dolgot). A zavarást a bíróság kiterjesztően értelmezi a szomszédjogra és a környezetvédelemre. Két útja van: 1: a birtoklás tényén alapuló un.: possessorius birtokvédelem (kérelmező csak azt bizonyítja, hogy birtokos volt és tőle a birtokot elvonták a birtoklásban zavarták), 2: A birtokláshoz való jogon, érvényes jogcímen alapulva un. petitorius birtokvédelem ( a jogcím határozza meg, hogy a birtokos milyen terjedelemben gyakorolhat hatalmat a dolog felett. Eszközei: A: - jogos önhatalom, B: - birtokvédelem igazgatási úton, C: - birtokper. (A tilos önhatalommal szemben nyújtanak védelmet) A: A tulaj és a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja, akár erőszakkal is meggátolhatja, hogy valaki ingatlanára belépjen, de a zavarás erőszakos elhárítására nem jogosult. B: Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak a jegyzőtől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A kérelmező bizonyítja igazát, a Jegyző elutasít, vagy határozatávalé helyre állítja az eredeti állapotot, amit 3 napon belül kell végrehajtani. A határozat ellen az azt sérelmesnek tartó fél felülvizsgálat érdekében a bírósághoz fordulhat. C: A birtokvédelem bíróságon érvényesíthető, ha aa: - a birtokos a birtokláshoz való jogára, jogcímére hivatkozással kérvédelmet, ha a birtokláshoz való jogosultsága vitás, bb: - a birtokos az eredeti állapot helyreállítását a zavarás megszüntetésétől egy év után kéri (bonyolultabb ügy elbírálása a bíróság hatásköre), cc: - A jegyző határozatának megváltozására irányuló kérelem alapján.

Az állami tulajdon védelme: Hatályon kívűl helyezve a kártalanítás kivételével.

A tulajdonjog a polgári jog (magánjog) által szabályozott vagyoni viszonyok alapjogviszonya.

11./ A kötelem: Rendszerének kialakulása: A legősibb kötelem a csere, amely már magában foglalja minden kötelem létrejöttének lényegét. Minden ígéretből, megeggyezésből és megállapodásból formális kötöttség nélküli kötelezettség fakad. A szabad forgalmat a szerződések nevesítésével nem szabad korlátozni, a szerződések szabadságát kell biztosítani.

A kötelmi és dologi jogviszony különbözősége, összefüggése: A dologi jogviszonyban a jog alanya a dologgal áll kapcsolatban (pl.: tulaj a tulajdon tárgyával) ami a jogosulttal szemben mindenkire nézve ír elő magatartási szabályokat (sok negatív tartalamú), melyek kogensek attól eltérni nem lehet, ezért abszolút szerkezetűek. A kötelmi jogviszonyban természetes, vagy jogi személyek (vagy ilyen személyiséggel nem rendelkező jogalanyok és az állam is) kerülnek egymással kapcsolatba úgy, hogy erre irányuló szándékukat kinyilvánítják. A szerződés csak közöttük és egymás viszonylatában ír elő magatartási szabályokat (ezek pozítivak, megtételre, elvégzésre vonatkoznak) így relatív szerkezetű jogviszon, melyben a kötelezettségek tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Itt a jogi szabályozás diszpozitív, tehát a jogszbálytól a felek eltérhetnek (korlája az, ha a jogszabály kifejezetten tiltja az eltérést). Annak alapját, hogy a dologra nézve valamilyen rendelkezés történhessen a dologi jog adja, és ezen jogban biztosított rendelkezési jogosultság ad lehetőséget akötelmi jogviszonyok létrejöttéhez.

Kötelmi jog fogalma: A kötelem meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogviszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghezvigyen (kötelezett oldalán kötelezettség vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére, a jogosult oldalán e szolgáltatás követelése) A kötelem nem azonos a kötelezettség fogalmával. A kötelem az ilyen jogviszonyokban állók egymással való kapcsolatát jelenti. A kötelezettség pedig e kötelmi kapcsolatból eredő tevékenység, szolgáltatás elvégzése (relatív szerkezetű konstrukció).

Kötelem keletkezése: Szerződés: két vagy több fél egybehangzó akaratnyilvánítása valamely joghatás kiváltására. Egyoldalú jognyilatkozat: Jogszabály által meghatározott esetkben felajánlott szolgáltatás követelésére (ajánlattétel szetződéskötésre, díjkitűzés). Állami aktusok: - jogszabály (állami tul.-ú lakások önkormányzati tulajdonba kerültek), - hatósági határozat (kisajátítás), - bírósági határozat (előszerződésre hivatkozva bíróság hozza létre a szerződést ha az egyik fél elzárkózik annak megkötésétől). Szerződésen kívüli károkozás, Deliktum: Az egyik fél meg nem engedett magatartása a másiknak kárt okoz (pl.: gyalogos gázolás). Jogalap nélküli gazdagodás:  Anélkül, hogy a felek jogviszonyban állnának egymással egyikük a másik rovására vagyoni előnyhöz jut. Egyéb kötelmek: A jog más területén szabályozottak (pl.: közös tulajdon).

12./ - A szerződés: Fogalma: A szerződés két vagy több személy joghatás kiváltására irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Alanya: Mindenki lehet, aki jogképes (term., jogi, és jogi szem. nélk., állam).

Tárgya: A szolgáltatás, amire a kötelezettség fennáll és amire a követelés vonatkozik (valamely dolog adására, tevékenységre, attól tartózkodásra, vagy más magatartásra irányulhat). Egy fő lényegi tárgya a fő kötelezettség, melyhez (ált.) velejáró szolgáltatások, mellékkötelezettségek kapcsolódnak. Mindkettőt teljesíteni kell, azonban a fő az mindig kikényszeríthető, a mellék többsége nincs önálló szankcióval ellátva, csak a fő kötelezettséggel együtt kényszeríthető ki. A szolgáltatás tárgya lehet: - osztható, vagy oszthatatlan (pl.: pénz osztható), - egyedileg meghatározott (konkrét), - fajlagos szolgáltatás (csak fajta és mennyiség szerint kötött), -zártfajú szolgáltatás (szűkített fajta meghatározás pl.: az első Ford a világon), - vagylagos szolgáltatás (megállapodásban 2 vagy több szolgáltatás közül választhat valamelyik fél akit a szerződés megjelől, mert ha nem jelőlik, akkor a kötelezett választhat), - a szolgáltatás lehet személyhez kötött, vagy árú jellegű (A személyhez kötött a kötelezett oldalán v.mi szakértelmet igényel / pl.: művész / vagy a jogosult oldalán tartásra, cél szerint csak az ő javára teljesíthető szolgáltatások vagy minkét fél részéről bizalmi jellegű szolgáltatások /pl: orvos /. Az áru jellegű minden más ami nem személyhez kötött).

A pénzszolgáltatás a legfajlagosabb, legoszthatóbb, legteljesíthetőbb szolgáltatás, bármikor beszerezhető. A pénz általános egyenértékmérő (visszterhes szerződésekben kivétel nélkül pénz az ellenszolgáltatás). Ha a pénz, mint ellenszolgáltatás tárgya a szerződésnek, abban az összegben kell teljesíteni, mint amiben a szerződés megállapítja (lehetőség értékállandósági kikötésre, valamilyen külföldi fizetőeszköz megjelőlésével pl: USD, és a teljesítéskor az USD-nek megfelelő forintott kell megfizetni).A kamat az idegen pénz használatáért járó, a tőke százalékában megállapított ellenérték, vagyis a pénznek az „ára”. A: Ügyleti kamat: Ha a szolgáltatás tárgya maga a pénz, akkor a felek döntik el, hogy mennyi az annak hazsnálatért járó ellenérték, ami az ügyleti kamat. Ehez a felek megállapodása szükséges, ha nem kötik ki akkor a jogügylet ingyenes, ha kikötik de a mértékét nem, akkor a törvényes kamat jár (jelenleg 20%).Ha túlzott a bíróság mérsékelheti. B: Késedelmi kamat: Minden pénztartozás késedelmes teljesítéséhez hozzátartozik a késedelmi kamatfizetési kötelezettség szankciója, mint objektív következmény, függetlenül attól, hogy a késedelmet kimenti a kötelezett vagy sem. Ennek mértéke is 20%, de ettől eltérhetnek a felek. Ha túlzott a bíróság mérsékelheti. A nem magánszemélyek közötti szerződések tekintetében törvény felhatalmazása alapján más jogszabályok az irányadók. C: Kárkamat: A kártérítés a károkozás bekövetkezésekor nyomban esedékes, amíg ezt a kötelezett meg nem téríti, késedelmben van, arra az időszakra megilleti a kárkamat (lényegében késedelmi kamat). D: Egyenértéki kamat: elszámolási kötelemként, vagy amikor az ügylettől ellálás, vagy szerződés érvénytelensége miatt az eredeti állapotot kell helyreállítani a pénztratozásban testet öltő vagyoneltolódás következhet be. Amikor valaki kifizette a vételárat, de utóbb a bíróság a szerződés érvénytelennek mondta ki, a pénzt vissza kell fizetni, de amig másnál volt, arra az időre kamat jár.

Időtartama: - egyszeri (adásvétel), - tartós (kezesség), - időszakonként visszatérő (albérlet havi díj) Tartalma: A szerződés kötésre valamely szükséglet kielégítése érdekében kerülhet sor. Tartalma az abban történő megállapodás, hogy ennek megvalósulásáért kinek, mit, mikor és hogyan kell megtenni. A tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, mindent tehetnek, amit a jogszabály nem tilt. Ha később nem azonosan ítélik meg a tartalmát a bíróság állapíthatja meg a valóságos tartalmat (figyelemmel az akaratukra, eset összes körülményeire, a szavak általánosan elfogadott jelentésére). Azonban ha a fogyasztó és az általános szerződési feltételeket alkalmazó fél között van vita az értelmezésben, úgy a szerződést a fogyasztó javára kell értelmezni. Tartozások és követelések a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a szerződések túlnyomó többségében értékben azonosak, visszterhesek. Ha nem azonosak, akkor a szerződésből ennek ki kell tünnie. Ha vita van, hogy a szerződés visszterhes, vagy ingyenes a törvényi vélelem adja meg az értelmezés lehetőségét, és az ellentétes tényt állító félnek kell bizonyítania igazát.

Joghatása: A tartalomnak megfelelő szolgáltatások állami kényszerrel kikényszeríthetők, bíróság előtt érvényesíthetők. A jelentéktelen, védelelmre nem érdemes akarat-megegyezések esetében a joghatás beálltát a jog nem gátolja, de állami kényszert nem bocsát a jogosult rendelkezésére. Ezek a természetes kötelmek (Naturális obligációk-csonka kötelem). Nem lehet bírósági úton érvényesíteni: - a játékból, vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha azokat állami engedély alapján bonyolították le (Totó, lottó), - kifejezetten játék, fogadás céljára ígért, vagy adott kölcsönből eredő követeléseket, - azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érnyesítését jogszabály zárja ki.

Létszakaszai: A szerződéses jogviszony egy folyamat, amelynek egyes szakszai elkülönülnek egymástól. 1. szerződés létrehozásának időszaka, 2. a szerződés létrejötte, megkötése, 3. a megkötéstől a teljesítésig, 4. a teljesítés (ide tartozik a szerződésszegés is), 5. a helytállási időszak (a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek érvényesítési időszaka).

Létrehozása: A felek kapcsolatba kerülnek, kölcsönösen tájékoztatják egymást, ez a szerződés előkészítő szakasz. A felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ha ezt valamelyik fél megsérti, a másik megtámadhatja a szerződést. Tájékoztatni kell egymást minden lényeges körülményről. (Ha a szerződésmegkötésében az egyik fél jóhiszeműen, alapos okkal bízott és ez olyan magatartásra indította, amelyből őt önhibáján kívülkárosodás érte, biztatási kár címén kárának egyészben, vagy részben való megtéríését igényelheti). A szerződés kötés úgy indul, hogx az egyik fél ajánlatot tesz, mely ajánlatát egy bizonyos ideig állni köteles (ajánlati kötöttség). Ha az ajánlattevő nem zárta ki ajánlati kötöttségét, vagy azt kötötte határidőhöz az alábbi szabályok érvényesülnek: Előszerződés, melyben megállapodás van, hogy a későbbiekben szerződést fognak a felek egymással kötni. Alakisága ua. mint a szerződésnek, és szerződés kötési kötelezettséget keletkeztet. Ha a szertződés megkötése elmarad, akkor a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja azt, hogy az előszerződés megkötése után beállott körülmény folytán a teljesítésre nem képes, illetőleg a körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Az előszerződésre a megkötendő szertződésre irányadó szabályok vonatkoznak. (Az előszerződés speciális fajtája a keretszerződés pl.: 10 db-os MKV gyűjtőjegyet vásárolva igénybe vehetjük 20 alkalommal a MKV szolgáltatásait).

A szerződés megkötése: A szerződés kötés akaratnyuilatkozat mely 3 formában tehető meg: - szóban, írásban, és ráutaló magatartással. (Fő szabály a szóbeli nyilatkozat, ha ez kívánatos akkor „írásban” írja elő a jogszabály, mely útobbi két területe az állami nyilvántartás miatt, és a cselekvőképességi, vagy egyéb személyi ok). Az írásbeliség két formája a magán- és a közokirat (Polgári perrendtartásban). Teljes bizonyító erejű magánokirat, amit a kiállító sk. írt és aláírt, vagy két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Okiraton csak a tanúk neve és lakcíme szükséges (adatvédelem). Közokirat az olyan irat, amelyet a bíróság, a közjegyző, vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állít ki. A szerződés ráutalómmagatartással is megtörténhet, pl.: amikor önkiszolgáló boltban vásárolunk.

A szerződés hatálya: Ha a felek akarategységben vannak, ezt kinyilatkoztatják és az alaki tartalmi előírásokat megtartva megkötik a szerződést, beáll a szerződés hatálya. Van olyan, hogy valamely szerződés megkötését nem tiltja jogszabály, de előírja hatóság jóváhagyásának beszerzését, vagy harmadik személy beleegyezésének szükségességét, melynek megtörténtéig un. függő jogi helyzet ál fenn. Ha ez megtörténik a szerződés a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal létrejön. A felek maguk is meghatározhatnak olyan jövőbeni eseményt, feltételt, amelynek bekövetkezésétől függővé teszik a szerződés hatályának beálltát (felfüggesztő tétel), vagy a szerződés hatályának megszüntét (bontó feltétel), melyet akár meghatározhatnak konkért időpontban is (időhatározás).

13./ A szerződés semmissége és megtámadása: A feklek szerződési szsbadsága csak a jogszabály keretei között érvényesülhet. A törvény megvonja a joghatást a közérdeket sértő szerződésektől és azokat semmisnek nyilvánítja. Azok a szerződések amelyek valamely jogszabály rendelkezéseibe ütköznek tilos szerződések.

Semmis szerződések: Jogszabályba ütköző szerződés: Ami (bármely) jogszabályba ütközik. Uzsorás szerződés: Alapvető elv az egyenértékűség, ami sérül, ha az egyik fél a maga javára feltűnően aránytalan előnyt köt ki. Az állam csak akkor vatakozik be, ha feltűnő az aránytalanság (ezt a bíróság valamennyi körülmény mérlegelésével dönti el) . Akkor uzsorás a szerződés, ha feltünően aránytalan előny kikőtése a másik fél helyzetének kihasználásával történik ( a szerződő félnek a másik fél hátrányos helyzetéről tudnia kell, és fehazsnálva kell megkötnie a szerződést). Színlelt szerződés: Ezek nem valóságos jogügyletek, csak úgy kívánnak megjelenni meg nem engedett cél érdekében, mintha szerződést kötöttek volna. Jogszabály megkerülésével kötött szerződés: pl: Leplezett szerződés, melyeket a színlelt szerződés szabályainak megfelelően kell elbírálni. Fizikai kényszerrel kötött szerződés: Fizikai kényszerrel (lelki presszióval) kikényszerítik. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés: A szerződés célja a szolgáltatás teljesítése, így nem egyeztethető össze azzal, hogy valaki lehetetlen szolgáltatás teljesítését vállalja. A lehetetlen voltának a szerződéskötés időpontjában kell fennállnia, mert ha utána következik be, akkor el lehetettlenülésről van szó. A lehetetlenség oka lehet fizikai és jogi (fizikai, pl.: megvenni a világ összes orgonáját, jogi, amely jogszabályba ütközik). Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés: Erre a bíróság hivatkozhat pl.: piramisszerződéseknél. Ezekre az okora bárki határidő nélkül hivatkozhat, de a cselekvőképtelen jognyilatkozata is semmis, amire azonban csak az ő javára, érdekében lehet hivatkozni.

A szerződés megtámadása, megtámadási okok: (lényeges hiba a szerződésben) Feltűnő értékkülönbség: Anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné a szerződés megkötésének időpontjában feltünően nagy az értékkülönbség és a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. A bíróság nem nyilvánítja érvénytelenné a szerződést, hanem kiküszöböli a feltünően nagy értékkülönbséget és ennek megfelelően számol el. Tévedés: Az fél támadhatja meg a szerződést, aki annak megkötésekor valamely lényeges körülményre nézve tévedésben volt, de csak akor ha ezt a tévedését a másik fél okozta, vagy legalábbis felismerte. Tévedni lehet a szerződés alanyában (nem azzal kötötte akivel megakarta kötni), tárgyában (nem azt akarta megvenni), tartalmában (nem ilyen módon akarta). Megtévesztés: A fél részéről a másik fél irányába egy célatos tévedésbe ejtő, vagy abban tartó magatrtással valósul meg. Közös téves feltevés: Ha a felek a szerződés megkötésekor ugyan abban a téves feltevésben voltak bármelyik megtámadhatja. Jogi kérdésben való tévedés: A jog nemtudása nem mentesít, ha azonban jogi szakértő ad a feleknek téves jogi felvilágosítást a jogszabályok tartalmát illetően, akkor a lényeges tévedés eredményezése, és a tájékoztatás nyilvánvalóan téves volta kellő alapot ad a szerződés megtámadására. Jogellenes fenyegetés: Lelki kényszer, mely meg nem engedett ráhatással történő szerződés kikényszerítést eredményez, és a sérelmet szenvedő fél a szerződést ez esetben megtámadhatja. Határideje a Ptk. Szerint a megtámadást követően 1 éven belüli közlés a másik félel, majd annak eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíthető. A megtámadási határidő a tévedés, megtévesztés felismerése kor, fenyegetésnél a kényszerhelyzet megszüntétől, feltünő aránytalanságnál az első teljesítéstől számítható.

Szerződés érvénytelensége: A szerződés semmissége, alappal történő megtámadásának jögkövetkezménye. Ha a szerződés érvénytelen, akkor a szerződéskötés eőtt fennállott helyzetett kell visszaállítani, ha nem fordítható vissza (irreverzibilis) , akor a szerződést a bíróság határozata meghozataláig hatályossá nyilvánítja és az érvénytelenség jogkövetkezménye csak az ezt követő időre áll be. (Ha a szerződés biztonsághoz fűződő érdeke nagyobb mint az ami a szerződés érvénytelenségét eredményezheti, a bíróság megteheti, hogy érvényesnek nyilvánítja azt, úgy hogy az érvénytelenséget kiküszöböli. Erre hivatkozva főszabály a részleges érvénytelenség kimondása, így ez csak az érvénmytelen részre vonatkozik, ha e nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, akkor az egész szerződés érvénytelen.)

14./ A szerződés módosítása: Ha a szerződésben kikötött cél megvalósul a teljesítés megtörténik, a szerződés megszűnik, de addig bekövetkezhetnek olyan körülmények, amelyek a szerződés módosítását szükségessé tehetik. Módosítás a felek megállapodásával: Közös megegyezéssel annak hatálya alatt bármikor megváltoztatható (alanyra, jogcímre, tárgyra, tartalmára vonatkozóan). Módosítás a szerződés alanyában: Megállapodhatnak a felek úgy, hogy akár a kötelezett, akár a jogosult oldalán más lép az eredetileg szerződő fél helyébe (jogutódlás), de lehetséges az egyik fél halálával is. Lehet engedményezéssel a jogosultnak 3. személy részére történő követelése átadásával (nem engedményezhetők a személyhez kötött szolgáltatások /pl.: tartási szerződés/ ). Ha nem a szerződő felek akaratán alapul a kötelezett változása, akkor ez tartozás átvállalással érhető el, amely szintén egy szerződés, és ki kell hozzá kérni az eredeti szerződés jogosultjának hozzájárulását, aki ha megadja ezt, akkor a helyébe a tartozásátvállaló lép. A szerződés jogcímének módosítása: Pl.: a tartási szerződést életjáradáki szerződéssé alakítják a felek. A szerződés tárgyának módosítása: Szándékaik szerint korlátozás mentesen lehetséges. A szerződés tartalmának módosítása: Nincs korlátja, de jogszabályba nem ütközhet, és nem eredményezhet semmisséget (pl.: egyben fizetést utóbb rézsletfizetésre változtatnak).A szerződés módosítása egyezséggel: Ha vita merült fel valamiben akkor kölcsönösen engedhetnek egymásnak. A szerződés módosítása ugyan úgy megy végbe, mint a szerződés kötés, ugyan azok a szabályok vonatkoznak rá. Módosítás bírósági határozattal: A bíróság a szerződéseket csak kivételes esetben módosíthatja, az egyszeri szolgáltatásra irányuló, vagy egyedi szerződéseket nem. Akkor módosíthat, ha a szerződések: - tartós jogviszonyt keletkeztetnek, - körülményváltozás a szerződéskötést követően állt be, - és a változás mellett a szerződés eredeti tartalommal való fennmaradása valamelyik fél lényeges jogos érdkét sértené. Kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhat szerződést, módosíthatja a tartási és életjáradéki szerződéseket is, ha azok fenntartása így elérhető. Továbbá a szerződést feltünő értékaránytalanság esetén arra az értékre, ami mellett a feltünő aránytalanság már nem áll fenn, valamint a túlzott mértékű foglaló, kötbér, bánatpénz összegét is mérsékelheti. Módosítás jogszabállyal: Hatályba léphetnek új jogszabályok, amelyek olyan változást tartalmaznak, hogy a szerződés egyes rendelkezései már nem felelnek meg az előírásoknak. A szerződéskötéskor eljáró felekre ez igen hátrányos lehet. Ptk. Főszabálya: Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg (pl.: kamat emelés). Tartozás elismerés: Ha a jogosult nem bízik abban, hogy a kötelezett szerződésszerűen teljesíteni fog, akkor a kötelezett tartozás elismerő nyilatkozatot tesz, mely egyoldalú jognyilatkozat és nem változtatja meg a tartozás jogcímét. Ha a kölcsön megfizetése iránt pert indít a hitelező neki kell bizonyítania a kölcsönügylet létrejöttét, ha azonban van ilyen nyilatkozata, úgy a bizonyítási teher megfordul.

15./ A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: A szerződés biztosítékai két csoportja: - jogérvényesítést megkönnyítő szankciók, - szerződési érdek kielégítésének biztosítékai.

A jogérvényesítést megkönnyítő szankciók: Már a szerződés megkötésekor kiköthetők. Foglaló: Ha a szerződéskötés és a teljesítés időben elválik, a szerződés biztosítására gyakran alkalmazott mellékkikötés a foglaló, ami a szerződés megkötésekor annak megkötése jeléűl és biztosítékául átadott pénz, vagy más dolog (ennek az átadott dolog foglalókénti rendeltetésének a szerződésből ki kell tünnie, ha nem tünnik ki, legfeljebb vételár előleg, részlet, vagy bérleti díj).Az előszerződés is szerződés, foglaló annak biztosítékául is kiköthető. Jogkövetkezményei: - Ha a foglalót kikötötték nem kell vita esetén bizonyítani a szerződés megkötését, - Ha a szerződés valamelyik fél hibájából hiúsul meg azt a felet akinek ez felróható anyagi hátrány éri mégpedig ha a foglalót adó hibájából, akkor ő a foglalót elveszti, ha a foglalót kapó hibájból, akkor a foglaló kétszeres összegét kell megfizetnie. Ha mindketten hibásak, vagy egyik sem közös megegyezéssel megszüntetik a szerződést, és a foglaló az adójának visszjár. A foglaló egy kárátalány, ami a jogosultat illeti, azonban ha kára meghaladja a foglaló összegét, akor követelheti annak megtérítését (azonban ez utóbbinál már bizonyítania kell igazát).Bírói úton történő szerződés módosításnál a kikötött foglalót a bíróság mérsékelheti, de csak ha megállapítása szerint annak mértéke az érintett félre súlyosan méltánytalan. Ha megállapításra kerül, hogy az alapszerződés érvénytelen akkor a foglaló is, melyre igény nem alapítható. Ha a szerződés teljesítésbe megy, akkor a foglaló a kötelezett teljesítésébe beszámításra kerül.

A kötbér: A szerződés nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg (a szerződésszegés minden esetére kiköthető). A kötelezett oldaláról ösztönöz a teljesítésre, a jogosult oldaláról kártérítést nyújt. Kárátalány jellegű, és itt is van lehetőség az ezt meghaladó kár érvényesítésére. Kikötésének érvényessége az alapszerződés érvényességétől függ. Mértéke általában a szerződés értékének %-ban meghatározott része, csak írásban köthető ki. A túlzott mértékű kötbér is bírói úton mérsékelhető.

Jótállás: A szerződésben, vagy jogszabály által előírtan a szerződésszegésért vállalt objektív felelősség (vállalója csak akkor mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után következett be, a jogosult részéről elég a hiba tényét jelezni.) Ha a felek szertződésben kötik ki, maguk határozzák meg a jótállás időtartamát, ha jogszabály írja elő, az is határozza meg időtartamát is. A tartóshasználatra rendelt fogyasztási cikkek jótállási kötelezettségéről a 117/1991. (IX. 16.) Korm. Rendelet hatályos. A kötelező jótállás minimális időtartama 12 hónap, ennél hosszabb határidőt a jogszabály melléklete egyes termékekre állapít meg. Jótállás alapján a jogosult azokat az igényeket érvényesítheti, amelyek őt a törvényes szavatossági jog alapján megilletik (árleszállítás, kijavítás, kicserélés, elállás). A jótállási határidő jogvesztő határidő, ha lejárt erre hivatkozva nem lehet jogát érvényesíteni a jogosultnak. A jótállás és szavatosság idő egymás mellett létezik, ha az útobbi azonban hosszabb mint a jótállás ideje, a jogosult a hibás teljesítésre alapítottan szavatossági igényt a törvényben meghatározott ideig még érvényesíthet.

Jogvesztés kikötése: A felek a szerződésben megállapodhatnak arra nézva, hogy akinek a szerződésszegés felróható, elveszít valamely korábban fennálló jogot, vagy kedvezményt amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné (pl.: részlet fizetés megvonása). Ez is csak írásban érvényes. Ha a jogosult a kikötés ellenére hosszabb ideig tűri a szerződés szegést, később csak előzetes figyelmeztetés után érvényíesítheti azt. A bíróságnak lehetősége van, hogy mérsékelje a joghátrányt aránytalanság esetén.

A szerződési érdek kielégítésének biztosítékai: Veszélybe kerülhet a jogosult érdeke az által, hogy a kötelezettnek nincsenek meg a teljesítéshez szükséges vagyoni eszközei, és hogy ne sérüljön az érdeke arra biztosíték lehet dologi és személyi. Dologi biztosítékok: Zálogjog: Fogalma: Ez alapján pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására a jogosult a zálogtárgyból más követelést megelőző sorrendben kielégítést kereshet, amennyiben a kötelezett nem teljesít. Ez lehet jelzálog, kézi zálog, ingó és ingatlanzálogjog. A zálogjog járulékos kötelem, mivel az alapköveteléshez igazodik, és annak átruházásával átszáll. Tárgya: Lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog, vagy követelés. Megállapodás alapján a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet, valamint olyan dolgokra, vagy jogokra is, amelyeket a kötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez (ha ua. követelésre több dolgon van zálogjog vita esetén az összesre fennáll a teljes követelés biztosítására. Szabály, ha a zálogtárgyak több személy tulajdonát képezik, úgy helytállási kötelezettségük a zálogtárgyak értékének arányában áll fenn egymás közti viszonyukban. Fajtái: A jelzálogjog alapításának rendszerinti esete az ingatlanra az i-ny –ba bejegyzett zálogjog (ingókra zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba vételel jön létre).A zálogjog jogosultját nem illeti meg a birtoklás. A kötelezett köteles azt épségben megörizni ha nála marad, veszélyeztetése setén a jogosult kérheti a veszélyzetető cselekmény megtiltását, elhárításához szükséges intézkedések elrendelését (peren kívül, vagy peres úton). Ha csökken a kötelezett zálogjog alapjául szolgáló vagyona erről értesítenie kell a jogosultat. A zálogjog bejegyzése korlátozza a kötelezettet a zálog tárgyával történő rendelkezésében. Kézi zálogjog jellemzője, hogy a zálogtárgy birtoklása a jogosultat illeti meg, aki köteles azt megőrizni, és teljesítéskor visszaadni. (Külön rendelkezés nélkül nem használhatja, nem hasznosíthatja, azonban természetes hasznait köteles és jogosult beszedni –elszámolási viszonyban a szükséges költségeket ezzel fedezi.) Keletkezése: Szerződés útján (pl.: banki kölcsön), jogszabályi előírás által (bérbe adót a bérlő vagyontárgyaira a bérleti díj erejéig), hatósági határozattal. Érvényesítése: Fő szabályként bírósági határozat alapján, végrehajtás útján. Megszűnése: - ha az alapkövetelés megszünik, vagy a zálogtárgy tulajdonosa teljesít, -ha a zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, - ha a zálogtárgy elpusztul, -az alapkövetelés elévűl, - a zálogtárgyát a végrehajtási eljárás során értékesítik, - a kézi zálogjog megszűnik, ha a jogosult a zálogtárgyat a tulajnak visszaadja, ha a jogosult birtokából a zálogtárgy kikerül, és egy éven belül azt nem szerzi vissza (vagy ez idő alatt visszaszerzésére bírósághoz nem fordul.)

Óvadék: Kaució: pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír, amit rendszerint tartós jogviszony esetén a kötelezett biztosítékként ad át a jogosultnak. Rendeltetése a kötelezett szerződésszegésből, valamint a jogviszony keretében a jogosult mindennemű károsodásából származó igény fedezete. Eltrérően a foglalótól vagy a kötbértől az óvadék nem kárátalány jellegű (a jogosultnak a kára mértékét mindig bizonyítani kell), de járulékos jellegű ( ha a szerződés érvénytelen az óvadék is, ha a szerződés megszűnik az óvadék visszajár, azonban hibás teljesítésre alapozottan visszatartható annak rendezéséig).

Személyi biztosítékok: (kezzesség, bankgarancia) Kezesség: Kezességi szerződés a kezes és a jogosult között jön létre, amelyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. ( A kezes teljes vagyona is fedezet.) csak írásban érvényes, és árom lábú kötelmet eredményez (Fő kötelem a szerződök közt és járulékos kötelem jogosult és a kezes közt). Ha a fő kötelezettség a szerződés fennállta alatt csökken a kezes felelőssége is azonos mértékben csökken, ha megszünik, az is megszünik, de fordítva ez nem áll, kivéve, ha a kezesség vállallásakor ettől eltérően állapodnak meg, vagy a kötelezettség növekedésével számolnia kellett, és azt saját teljesítésével elháríthatta volna (pl.: késedelmi kamat). A kezes azokat a kifogásokat hozhatja fel a jogosulttal szembe, amelyek a kötelezettet is megilletik. A kezesség vállalás a jogosult irányában ingyenes, a jogosult azért, hogy valaki kezességet vállal ellenszolgáltatást nem ad, de a kötelezettől kérhet a kezes ellenszolgáltatást. Fajtái: egyszerű- és kézfizető kezesség. Az egyszerű kezességnél a kezes felelőssége másodlagos (szubszidiárius), a jogosultnak előszőr a kötelezettel szemben kell fellépnie és csak akkor fordulhat a kezes felé, ha igazolja, hogy a kötelezettől a követelés nem volt behajtható. (addig a kezes un. sortartási kifogással élhet) A kézfizető kezességnél a kezes helytállási kötelezettsége független attól, hogy a tartozás a kötelezettől behajtható-e vagy sem, felelőssége a kötelezettel egyetemleges, a jogosult egyidőben mindkettőjük ellen, vagy akár csak a kezes ellen is fordulhat követelése érvényesítésével. (Ha bármelyik esetben a kezes az alapkötelemben a jogosulthelyébe lép megilletik azok a biztosítékok amik a jogosultat megilleték.) Bankgarancia: Ha harmadik személy úgy vesz részt a felek szerződésében, hogy bizonyos esemény beállta, elmaradása, vagy bizonyos okmányok benyújtása esetén arra vállal kötelezettséget, hogy a kötelezett helyett fizet a jogosultnak.

16./ A szerződés teljesítése: A szerződés a jogosult érdekeinek kielégítésére szolgáló jogi aktus, mely akkor kerül kielégítésre, ha a kötelezett a szerződést teljesíti. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség és minőség, választék szerint kell teljesíteni. A reális teljesítés elve, hogy a teljesítésnek szerződésszerűnek kell lenni. A feleket együttműködési kötelezettség, ezen belül tájékoztatási kötelezettség terheli, ami a teljesítésre is kiterjed. A kötelezettnek elvárható, a jogosultnak teljesítést segítő magatartást kell tanúsítania. A teljesítés helye: Ha felek másképp nem rendelkeznek a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye illetve székhelye (helyi teljesítésnél), helyközi teljesítésnél: - ha az a jogosult fuvareszközeivel történik a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, telephelye, - ha fuvarozóval történik, akkor az a hely, ahol a szolgáltatás tárgyát a fuvarozónak átadják, - ha a kötelezett fuvareszközével, akkor a jogosult lakóhelye, illetőleg telephelye. Teljesítés helyének jelentősége a kárveszély viselése miatt van. A pénztartozás teljesítésének helye – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye, székhelye. A teljesítés ideje: (A jogosult ekkor számíthat a szolgáltatásra, ekkor kell azt elfogadnia, a kötelezettnek ekkor kell teljesítenie.) A felek szerződésükben határnapot, határidőt tűznek ki, ami lehet dátum szerű, vagy félreérthetetlenül felismerhetően leírt ( pl.: hónap közepe = 15.-e).Határidő kitűzése setén, ha kezdetét nem állapítják meg, akkor számítása a szerződéskötéstől indul. Feljogosíthaják az egyik felet a teljesítés esedékessé tételére, aki egyoldalú nyilatkozattal állapítja meg, hogy azonnali, vagy bizonyos idő múlva legyen esedékes a teljesítés. Ha a felek a teljesítés idejét nem határozzák meg, akkor a teljesítés nyomban esedékes, vagy azzá tehető. A szerződésben megálapított teljesítési határidő a kötelezettre, de a jogosultra nézve is kötelező. A kötelezett a határnapot, vagy határidőt megelőzően csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet, (ha ezt elfogdja akkor ráutaló magatartással a szerződés módosul), pénztartozás esetén azonban előtte is köteles azt elfogadni. A teljesítés módja: A szerződést az abban foglaltak szerinti mennyiségben és minőségben kell teljesíteni (ha nincs meghatározva akkor a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesíteni, melyről a jogosult a legrövidebb időn belül köteles meggyőződni.) Ha jogszabályban nincs kivétel, akkor az átadással járó költségek a kötelezetett terhelik az átvételel járók a jogosultat. Ha osztható szolgáltatásban egyeztek meg, akkor a teljesített részszolgáltatást a jogosult köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sértené. A pénztartozás teljesítésének módja: Ha a kötelezett a tőkeösszegen kívűl kamattal és költséggel is tartozik, akkor először a teljesítést a költségekre, utána a kamatra, majd a főtartozásra kell elszámolni. A pénztartozás teljesítését igazolja a nyugta. Ha a jogosult a kötelezett kérése elenére nem állít ki nyugtát, akkor nem köteles teljesíteni és nem esik késedelembe. Ha a nyugta kiállítása költséggel jár, akkor azt a kötelezett viseli. Teljesítés 3. személy részéről: Elvileg nics akadálya, a jogosult köteles elfogadni, ivéve ha az személyhez kötött. A beszámítás: A kötelezett a jogosultal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha nincs kivétel – a jogosulthoz intézet vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja (egyoldalú jognyilatkozat), ami a kötelezett tartozását saját követelésének megszüntetése ellenében megszünteti. A beszámítás = a teljesítéssel. Feltétele, hogy a beszámítandó követelés egynemű legyen az ellenköveteléssel és lejárt legyen (jővőben esedékes ellenkövetelés követelésbe nem számítható be, de az nem szükséges, hogy ugyan azon a jogviszonyból keletkezzenek). A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszünnek. Nincs helye beszámításnak - olyan szolgáltatással szemben amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá tartási, életjáradéki és baleset járadékköveteléssel, valamint szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben, - ami bírósági úton nem érvényesíthető (kívéve az elévült követelést, ha az ellenkövetelés keletkezésekor még nem volt elévült), - a végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet, amely a követeléssel azonos jogalapból ered, - végrehajtó határozattal vagy egyzséggel megállapított követelésbe csak ui. vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.

17./ A szerződésszegés: A szerződés nem, vagy nem megfelelően történik meg. Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, helyzet, vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként is sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Szankciói: - a teljesítés kikényszerítése, - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyának megfelelő módon való biztosítása, - jogviszony megszüntetése. Ezek rendeltetése nem a felelősségre vonás. Ha valamelyik,  vagy mindkét félnek felróhatóan következik be, akkor ez un. szubjektív szerződésszegés. (Ehez szubjektív célzatú szankció jöhet = kártérítés)

A kötelezett késedelme: A szerződésben előírt, vagy a körülményekből következő határidőben a kötelezett nem teljesít, a késedelem beáll. Objektív jogkövetkezménye, hogy a jogosult továbbra is kérheti a teljesítést (pénztartozás esetén késedelmi kamatot kell fizetnie). Ha a szerződés teljesítése a késedelem miatt már nem áll a jogosult érdekében akkor elállhat a szerződéstől (felbontja), de csak akkor ha érdekmúlást igazol. Nincs szükség ilyen igazolásra ha: - a szerződésből megállapítható, hogy azt meghatárzott időpontban és nem máskor kell teljesíteni (fix, vagy szigorú határidejű), - ha a jogosult póthatáridőt tűz a teljesítésre, de ez is eredménytelenül telik el. Ha a késedelem nem objektív következménye a teljesítés elmaradásának ( a kötelezettnek felróható) akkor kártérítési kötelezettsége van a jogosulttal szemben.

A jogosult késedelme: Ha a szerződés szerűen neki felajánlott szolgáltatást nem fogadja el, vagy nem teszi meg azokat a közbenső intézkedéseket, amelyek ahoz szükségesek, hogy a kötelezett teljesíteni tudjon. (objektív szankció:) Függetlenül attól, hogy a jogosult késedelmét kimentheti-e: - köteles a kötelezett költségeit megtéríteni, - viseli a dolgok megsemmisülésének, elvesztésének, vagy megtrongálódásának veszélyét úgy, mintha a teljesítést elfogadta volna, késedelme idejére kamatot nem követelhet (késedelme kizárja, ha bekövetkezett akkor pedig megszünteti a kötelezett késedelmét). Szubjektív szankció van akkor, ha ajogosult nem tudja bizonyítani,nhogy az időszerűteljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna akkor kártérítési felelőssége van.

Hibás teljesítés: Ha a szerződés tárgyának nincsenek meg azok a tulajdonságai, amelyeket a törvény vagy maga a szerződés a teljesítés megfelelőssége szempontjából megkövetel (fizikai-, jogi fogyatékosság).

Kellékszavatosság: a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A szolgáltatás tárgyának a teljesítéskor kell hibátlannak lennie. A később esetleg felmerülő hiba un. rejtett hiba. A felelősség objektív, tehát a teljesítőnek való felróhatóság nem kérdés, a szavatossági felelősség mindenképpen terheli.

Szavatosággi igények: A jogosult választhat a kijavítás, vagy megfelelő árleszállítás között. Első esetben ha nem vállalja a kijavítást, vagy nem végzi el a kötelezett, akkor maga kijavítja, vagy kijavítatthatja.A kötelezett az ilyen dolgot kicserélheti, ha a jogosult érdekeit nem sérti. Hibás teljesítés esetén a jogosultnak arra is van lehetősége, hogy elálljon a szerződéstől (végső esetben és csak akkor, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszünt pl.: nem javítható, vagy a kötelezett a javítást nem vállalja). A szavatossági jogok közül a jogosult választhat és áttérhe az egyik ilyen jogról a másikra (az áttéréssel okozott kárt azonban meg kell térítenie, ivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy egyébként indokolt volt).

A szavatossági jog érvényesítésének határideje: Általános szabály a teljesítéstől számított 6 hónapon belül, ha azonban hatósági előírás, szabvány 6 hónapnál rövidebb, akkor ez az irányadó. Ha a termék hibáját a jogosult csak később fedezi fel, és követelését menthető okból nem tudja a fenti határidő alatt teljesíteni, akkor az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül is érvényesítheti azt. A határidő ennek a vonatkozásában elévülési jellegű. A Ptk. Szerinti jogvesztő határidő főszabályként az 1 év, tatrtós fogyasztási cikkek esetén 3 év, de ha használhatóságának határidejét ennél hosszab időben állapítja meg hatósági előírás, vagy szabvány, kötelező műszaki előírás szabálya, akkor azt kell irányadónak tekinteni. A jogosultnak, ha vele szemben támasztanak igényt (ua. jogalapból származó követeléssel szemben) szavatossági kifogásként a szavatossági igényt akkor is érvényesítheti ha a határidők lejártak(pl.: adásvétel hátralék ki nem fizetése esetén, mert a teljesítés hibás volt).Állatnál 60 nap alatt évűl el.

A teljesítés lehetettlenné válása: Ha a szerződls lehetetlen szolgáltatásra irányul, akor semmis, de ha megkötése után bekövetkező okból nem teljesíthető, akkor lehetetlenül.

Fizikai lehetetlenülés: Ha teljesítéskor a szolgáltatás tárgya nincs meg, fizikailag megsemmisül, elpusztul, vagy a tárgyát képező szolgáltatás hozzáférhetetlenné válik (ellopják). Az egyedileg meghatározott szolgáltatásnál a fizikai lehetetlenülés minedn esetben a szerződés megszünésének jogkövetkezményével jár, fajlagosnál azonban nem, mert a fajtából egyes darabok megsemmisülése még nem zárja ki a más egyedekkel való teljesítést. Zártfajú szolgáltatásnál a lehetetlenülés akkor következik be ha ateljesítéshez szükséges mennyiség nincs meg. Jogi lehetetlenülés: Ha a szerződéskötés és a teljesítés között olyan jogszabály lép hatályba vagy jogszabály alapján eljárva valamely államigazgatási szerv olyan határozatot hoz, amelynek folytán a vállalt szolgáltatás nem teljesíthető (bérlő által lakott ingatlan bontásának elrendelése). Érdekbeli lehetetlenülés: Ha a körülményváltozás folytán csak rendkívüli nehézuségek , vagy araánytalan áldozatok árán lehetne a szerződést teljesíteni és ezt a kötelezettől nem lehet elvárni. A jővőre nézve szűnik meg, tehát a már teljesített szolgáltatásokkal el kell számolni, az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás pedig visszajár. (Ha a lehetetlenülés valamelyik félnek felróható akkor jogkövetkezményei azonosak a szubjektív szerződésszegésével). A teljesítés megtagadása: Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja a jogosult választhat a késedelem és lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

18./ A szerződés megszűnése: Rendszerinti esete a teljesítés, de megszünhet a jogosult kielégítése nélkül is.

Szerződés megszűntetése szerződéssel: Megszüntető szerződés: A felek a szerződést a jővőre nézve szüntetik meg (ex nunc hatály), annak hatálya beálltáig az esedékes szolgáltatásokat és az ellenéték nélkül maradt szolgáltatásokat teljesíteni kell, az ellenérték nélkül maradt szolgáltatások visszajárnak. Felbontó szerződés: A szerződést megkötésre visszamenő hatállyal, mintha meg sem kötötték volna szüntetik meg, úgy, hogy minkét fél visszaadja azt amit a szerződés alapján kapott. Ha a szerződés érvényességét jogszabály megszabott alakhoz köti, akkor megszüntetése, felbontása is csak ui. alakszerűségben érvényes (kivéve, ha egyező akaratukból már létrejött az a tényleges állapot, amire megállapodásuk vonatkozott).

Szerződés megszűntetése egyoldalú nyilatkozattal: Felmondás: Az az egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamelyik fél a szertődést a jővőre nézve szünteti meg ( A határozatlan időre kötött szerződések megszüntetési módja, mindkét felet megilleti – rendes felmondás ). Szerződésszegés is keletkeztethet felmondási okot ami szólhat azonalra, vagy meghatározott időre(Az első esetén annak időpontjában, a másodiknál a felmondási idő letelte után szűnik meg). A rendes felmondás általában meghatárzott időre, a rendkívűli felmondás pedig azonnalra szól. Elállás: Egyoldalú nyilatkozat, amellyel az ara jogosult fél a szerződést felbontja, jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása (szigorú következmények). Csak erre irányuló megállapodás, vagy a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján de szerződésben megállapodva (ellenszolgáltatást kikötve – bánatpénz) is történhet.

A halál mint szerződést megszüntető jogi tény: A szerződő felek egyikének halála a szerződésben általában csak alany változást eredményez, de a szerződést nem szünteti meg. Szükségszerű vagyonijogi  jogkövetkezménye az öröklés, az örökös pedig egyetemes jogutód (vagyont, szerződésen alapuló követelést, és tartozást is örökli). Az örökös az örköhagyó szerződéseiben annak helyébe lép. A halottnak mindig van jogutóda végső esetben az állam, ha azonban valamelyik fél gazdálkodó szervezet és jogutód nélkül szünik meg, akkor a szerződés megszűnik (a felszámoláskor minden tartozása lejártá válik, és később az a pozítiv vagyonából kerül kielégítésre, ami nem az pedig elenyészik). Olyan szerződésekben, amelyeknél a hangsúly a személyes szolgáltatáson van akár a kötelezett, akár a jogosult személyében elengedhetetlen a szerződés bármelyik fél halálával megszűnik ( a tartási szerződés az eltartott halálával).

A szerződés megszűnése jogszabályi rendelkezés folytán: Bizonyos bekövetkező tények miatt a jogszabály megszüntetheti a szerződést (pl.: ha a megbizott cselekvőképtelenné válik).

A szerződés megszüntetése bírósági határozattal: Bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését, ha ők ebben nem tudnak megegyezni, és nem állnak fenn az egyoldalú nyilatkozattal megszüntetés esetei.

Az elévülés: Jogvesztő határidő: amely bizonyos határidő elteletével az alanyi jogot szünteti meg ( a követelés ezután már többé nem érvényesíthető). Elévülési határidő: az időmúlásának az a következménye, amikor az alanyi jog nem szűnik meg, de az igény állami kényszerrel már nem érvényesíthető (ha a követelés elévült és erre az alperes hivatkozik a bíróság a keresetet elutasítja, ha ezzel nem él, a bíróság hivatalból ezt nem veszi figyelembe!) Ha a kötelezett az elévült követelést teljesíti az elévülés címén nem követelhető vissza. A követelések – ha jogsz. másként nem rendelkezik –5 év alatt évűl el. (Rövidebb határidőt a felek írásban, rövidebb és hosszab határidőt pedig a jogszabály is megállapíthat.)

19./ Szerződésen kívűli károkozás: A polgári jog által alkalmazott szankciók alapvetően a vagyoni viszonyok megsértésének kiküszöbölését, illetőleg a megbomlott egyensúly helyreállítását célozzák, úgy hogy olyan helyzetet teremtenek, mintha a jogsérelem, illetve hátrányos eredmény be sem következett volna.

A kártérítési felelősség elemei: Általános szabálya: aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. A polgári jogi felelősség szükségképpeni elemei: aa: - jogellenesség, bb: - kár, cc: - kettő közötti okozati összefüggés. aa: A jogellenesség objektív kategória, jogszabállyal ellentétes magatartást, illetőleg helyzetet jelent, ami a polgári jog normáinak megsértésével valósul meg. Jogellenesség hiányában tanúsított valamely magatartás is eredményezhet kárt és ennek is vannak jogkövetkezményei (de az nem kártérítés, hanem kártalanítás). bb: A kár az a vagyoni hátrány, ami a jogellenes magatartással bekövetkezett. Ha nem követekezett be kár, akkor nincs kártérítési felelősség. A polgári jog a teljes kártérítés (mind az a vagyoni hátrány, amit a károsult a károkozás következtében elszenved) elvén áll. 3 fő eleme: - felmerült tényleges kár, - az elmaradt haszon, vagy elmaradt nyereség, - a káreseménnyel összefüggésben felmerült költségek, - a nem vagyoni kár. cc: Természettudományos kategória az okozati összefüggés, ezt kell a kártérítés esetében a jog területére alkalmazni. Az a kár bekövetkezését eredményező ok releváns, ami a kártérítés szankciójával befolyásolható, amivel szemben a kártérítés prevenciós hatást fejthet ki. Lehet közvetlen, vagy közvetett.

A kártérítési felelősség alóli mentesülés: Általános szabálya: mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (általában elvárható mindaz a magatartás, amely a károkozás bekövetkezésének elkerülése érdekében objektíve elháríthatatlan). A kártérítési felelősség a felróhatóságon alapul. Több mint vétkesség, nem akarati kategória. Fel nem róható magatartás csak akkor jár polgári jogi következménnyel, ha ezt az objektív magatartást maga a törvény kifejezetten felelősséget eredményezőknek ítéli meg. Az elvárhatóság nem a károkozó szenélyes képességeitől, adottságaitól, vagy egyébb körülményeitől függ, hanem a társadalom által általában kifejetett magatartás jelenti a normát az adott ténykedéssel kapcsolatosan. A bizonyítási teher: A károsultnak a kártérítési igénye érvényesítésekor bizonyítania kell azt, hogy őt kár érte, hogy ez a kár a másik fél jogellenes magatartásával következett be, mégpedg azzal okozati összefüggésben, annak bizonyítása viszont, hogy a károkozó az adott helyzetben elvárhatóan járt el, és nem felelős, a károkozót terheli.Mentesülés további esetei: - károkozás a károsult beleegyezésével (nem jár kártérítés, pl.: sportban), - jogos védelem (kizárja a jogellenességet, lényeges elemei: támadás, vagy közvetlenül erre irányuló fenyegetés fennállása, - ami jogellenes, - és a magatartása ezt a veszélyt védekezésként kívánja elhárítani, - csak azzal szemben aki támad, vagy így fenyeget a károkozása körében merülhet fel, - és az elhárításhoz szükséges mértéket ne haladja meg )- károkozó közrehatása: Nem kell a károkozónak megtéríteni-e azt a kárt, ami abból származott, hogy a károsult nem az adott helyzetben általában elvárható módon járt el. Nem felelősségi kérdés a károsult szempontjból, hanem a károkozó oldalán a közrehatás mértékének megfeleő részben részben mentesül a felelőssége alól (bíróság %-ban állpítja meg és értékeli, kármegosztást alkalmaz).

A felelősség egyes esetei: A veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség: A veszélyes üzemi tevékenység: Ptk. Generál klauzulával mondja ki, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat köteles az abból eredő kárt megtéríteni. A Ptk. Két veszélyes tevékenységet említ: környezetkárosító tevékenység, és a vadállat tartás, a bírói gyakorlat szerint a fő közlekedési eszközök, az elektromosság, robbanóanyagok, lőfegyverek, lőszer, vegyszerek stb. gyártása, üzemeltetése veszélyes tevékenység. Mentesülés a kártérítési felelősség alól: A károkozó magatartás veszélyes tevékenység folytatásával valósul meg, a fokozott felelősség a kimentés szabályaiból következik. Mentesül a felelősség alól az aki bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan olyan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívűl esik. Elháríthatatlan külső ok az un. vis maior, olyan körülmény, amelynek károsító hatását emberi erővel nem lehet elhárítani (objektív elháríthatatlan), azt kell vizsgálni, hogy a technika adott szintje mellett elvileg meg volt-e a lehetőség annak elhárítására (ilyenek a természeti erők működései pl.: földrengés, vihar, árvíz). Elháríthatatlan lehet a károsult, vagy 3. olyan személy behatása is, amelynek károsító hatása ellen váratlansága folytán objektíve lehetettlen védekezni (valakit 3. személy gk. elé lök féktávon belül). Ha a károsult önhibája nem volt elháríthatatlan oka a káreseménynek, de közrehatott abban, a veszélyes üzem üzembentartójának a felelőssége megállapítható, azonban kármegosztásnak van helye (ha mint előbb a gázolás elkerülhető lett volna ha betartja a sebesség határt)(a kármegosztás a felróható közrehatás súllyához igazodik). Vétőképtelen személynek a károkozásban való közrehatása nem róható fel neki, az üzembentartót teljes felelősség terheli.Üzemben tartó: (Fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az, aki a veszélyes üzemet fenntartja, tartósan üzemelteti, akinek felügyelete, irányítása, ellenőrzése és a veszélyforrás különleges védekezésére való kötelezettsége mellett a veszélyes tevékenység megvalósul.) Üzemben tartó az, aki a veszélyforrással rendelkezni jogosult (ezen csak a tartós átengedés változtat, amikor az üzemeltető lesz az üzembentartó). A károkozó tevékenysége és a kár bejkövetkezése közötti okozati összefüggés a fokozott veszéllyel járó tevékenységéért fennálló kártérítési kötelezettségnek is szükségképpeni eleme.

Veszélyes üzemek találkozása: ha 2 vagy több veszélyes üzem 3. személynek okoz kárt, a felelősségre a tárgyi felelősség szabályait kell alkalmazni, a kárért az üzembentartók egyetemlegesen felelnek (a károsult mindekttőtől, vagy akár csak az egyiktől is követelheti kára megtérítését). Ha 2 vagy több veszélyes üzem találkozása folytán a veszélyes üzemek valamelyike szenved kárt (karambol) vizsgálni kell, hogy a felelősség felróható-e valakinek, ha nem róható akkor azt, hogy volt-e olyan rendellenesség valamelyikkárokozónál, ami a kárt előidézhette, és ha ilyen sincs, akkor mindegyik viseli a saját kárát. Környezet veszélyeztetése: bírói gyakorlat állásfoglalásai előzték meg a Ptk.-ba kerülést, így a lég-, és vízszennyezés, az emberi környezetett veszélyeztető tevékenységre vonatkozóan. Állattartók felelőssége: A szelíditett vad is vadállat.A háziállat tartója a kártérítés általános szabályai szerint felel az állat által okozott káért.

Felelősség az épületekkel kapcsolatos károsodásért: (Épület hiányosságok, épületrész leválásokból eredő károk) A károsultal szemben az épület tulajdonosa felel akkor is, ha a káresemény az építési vállakozó, vagy karbantartó építési, vagy karbanatrtási hibája miatt következik be. A felelősség vétkességen alapul, mely az építés és karbantartás körében let tanúsítva. Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért az a felelős akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Valamilyen tárgynak a lakásból, más helysségből való kidobásával, kiejtésével vagy a kiöntésével okozott kárért a károsultal szemben a lakás bérlője vagy a helyiség használója felel (kiv. ha bizonyítja, hogy a károsult, jogtalanul volt ott). Ha a tulaj megnevezi a károkozót, akkor a károsult az ellen fordulhat, de kezesként akkor is a tulaj felel a kárért. A tulajdonos vagy a bérlő rendezi a károsult kárigényét a tényleges károkozótól annak megtérítését igényelheti a kártérítzés általános szabályai szerint. Felelősség más személy magatartásáért: A tényleges károkozó és a közvetetten, a károsult felé felelősségel tartozó között a károkozás időpontjában tartos jogi kapcsolat van (felelősség kifelé és befelé): Esetcsoportjai: aa: - felelősség a vétőképtelen személy károkozásáért, bb: - felelősség az alkalmazott károkozásáért, cc: - felelősség az államigazgatási jogkörben okozott károkért, dd: - felelősség a megbízott a károkozásért. aa: Amikor a felelősség a vétkes magatartáson alapul, a vétőképtelen személy nem vonható felelősségre. Vétőképtelen az akinek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékos, mert koránál, vagy állapotánál fogva magatartásának társadalomellenességét, jogellenességét, annak káros következményeit nem képes felismerni. Ezt a bíróság állapíthatja meg (kiskorú is lehet vétőképes, de nagykorú is lehet képtelen). A vétőképesség megállapításánál a károkozó egész egyéniségét, életkörülményeit, és egyéb megnyilvánulásait is vizsgálni kell és értelmi képességét viszonyítani kell a károkozó jogsértő magatartás mibenlétéhez. A bírói gyakorlat általában a fejlett 12 éves kiskorút vétőképesnek tekinti. A károsult a vétőképtelen által okozott kár következményeit nem viselheti, mert mögöttesen van egy olyan személy, akinek kötelessége mindent megtenni, hogy a vétőképtelen ne okozhasson másnak kárt. Ez a vétőképtelen gondozója, az a személy akit a törvény, bírósági ítélet, gyámhatósági határozat, vagy aki szerződés alapján a vétőképtelen személyről állandó jelleggel gondoskodni köteles. A vétőképtelen személy károkozásáért a gondozó csak akkor nem felel, ha bizonyítja, hogy a vétőképtelen felügyeletének ellátása érdekében úgy járt el, hogy az az adott helyzetben általában elvárható. De: - Ha a károkozó a vétőképességének hiányát maga idézte elő (lerészegedett) akkor erre a kártérítési felelősség körében alappal nem hivatkozhat, - Ha a vétőképtelennek nincs gondozója, vagy a gondozót nem lehet felelősségre vonni, a polgári jog kivételesen lehetővé teszi a vétőképtelen személy felelősségének megállapítását is, - Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú személy okozta akinek felügyeletére köteles gondozója is van és bizonyítják, hogy a gondozó e kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó a közvetlen károkozóval egyetemlegesen felelős. Felelősség az alkalmazott károkozásért: 2 vonatkozása: - felelősség az alkalmazott szerztődésszegésre vezető magatartásért, - felelősség azokért a szerződésen kívűl elszenvedett károkért, amelyeket az alkamazott munkakörében eljárva okozott. A munkáltató felelőssége megállapításának feltételei: - hogy a károkozó az alkalmazottja, munkavállalója legyen, - az alkalmazott magatartása megvalósítsa azokat a feltételeket amelyeket a kártérítési felelősség általános szabálya meghatároz, - a károkozás összefüggjön a munkaviszonnyal. A munkáltató az általa kifizetett kártérítés egészében vagy részben való megfizetését a károkozó alkalmazottól ugyancsak a munkajog szabálya szerint követelheti.

Államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség: Az alkalmazotti károkozás speciális esete, mely a munkáltató kártérítő felelősségét szűkíti. A munkáltató felelőssége csak akkor állapítható meg, ha: - a károkozás államigazgatási jogkör gyakorlása során történt és, - ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőséget igénybe vette. Ilyen kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni (pl.: ha a rendőr szolgálati fea. során fegyverét használja). A jogszabály a kár elhárítása érdekében a károsultat a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételére kötelezi (rendes = az államigazgatási eljárásról szóló törvényben, de nem minősül ennek a szintén e törvény alapján indítható bírósági felülvizsgálati per), ha ezt nem veszi igénybe az kizárja a károkozó felelősségét (ue. vonatkozik az ügyészségi és bírósági jogkörben okozott kárra is). Felelősség a megbízott károkozásáért: Állandó jellegű megbizási viszony esetén, továbbá ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet a károsult és a megbízó viszonylatában a bíróság az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait alkalmazhatja. Általában a megbízott által ilyen minőségben okozott káért a károsult haramadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel, de törvényes képviselő károkozásáért a képviselt nem felelős.

A felelősség módja: A kártérítési felelősség nyomán a károsult igényelheti: - az eredeti állapot helyreállítását, ha a károsodás olyan természetű, hogy ez lehetséges (ez a legtökéletesebb reparációs módszer, pl.: kijavítás), - természetbeni kárpótlást, ha sérült, elpusztult dolog helyett más ugyan olyan dolog szolgáltatására kerül sor (pl.: kicserélés), - pénzbeni kártérítést, annak a vagyoncsökkenésnek pénzben való megtérítését, amit s károsult károkozás következtében elszenvedett (legelső lehetőség a helyreállítás a többi csak utána).

A kártérítés mértéke: Az elszenvedett kárt a kár csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükséges költségeket és a kár bekövetkezte folytán elmaradt hasznot is. A kárért felelős személyt rendkívűli méltánylást érdemlő körülmények alapján a bíróság a felelősség alól részben mentesítheti (de csak a szerződésen kívül okozott kártérítés körében). A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes, ha pénzben történik a kártérítési összeg után a károsodástól kamatot kell fizetni. A pénzbeni kártérítés módozatai többek között: A: - baleseti járadék, B: - általános kártérítés, C: - nem vagyoni kártérítés. A: Amikor a károsultat folyamatosan ismétlődő károsodás éri, a kárkövetkezmények hosszú időn át rendszerességgel követik egymást, az egyösszegben történő kártérítésnél, csak elvontan számított átlagot lehet alapul venni (pl.: bíróságok által megítélt járadék). B: Ha a jövőben bekövetkező kár mértéke pontosan nem számítható ki. Feltétele: - a károsultnak vagyoni kára legyen, - vagyoni kár mértéke pontosan ne legyen kiszámítható, - a kár bekövetkezése a károkozással okozati összefüggésben de jövőben következik be. C: A nem vagyoni kártérítés a személyiség megsértésére reagál (pl.: lelki, erkölcsi sérülések).

20./ - Jogalap nélküli gazdagodás: Valaki bizonyos vagyoni hátrányt szenved, és ezzel más valaki vagyoni előnyhöz jut anélkül, hogy akár jogellenesen jártak volna el, akár nem, az így létrejött vagyonok eltolódnának. A jog más rovására való gazdagodást csak jogi védelmet érdemlő okból ismer el. Ptk. Szerint, aki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Csak akkor alkalmazható: -ha nincs jogalap, - vagyoni veszteség, illetve vagyoni előny következik be a két fél vonatkozásában. Bekövetkezhet, hogy eleve nem volt jogalap rá (tartozatlan fizetés pl.: rossz helyre utal a bank), vagy volt jogalap, de az utóbb megszünt (okafogyott szolgáltatás, ha egyik félnek sem felróható lehetetlenülés áll be és az egyik fél már szolgáltatott). Követelhető a dolog kiadásán túl a gazdagodás kiadása is, ami ha már nincs meg akkor jó- és roszhiszeműség esetén változhat a jogkövetkezmény. Jónál ha az előnytől még a követelés előtt el esett, akkor nem köteles visszatéríteni, ha azonban számolnia kellett a visszatérítéssel, és felelőssége a gazdagodás megszünéséért megállapítható, akkor köteles azt visszatéríteni., ha pediog rosszhiszemű volt, akkor mindenképpen vissza kell térítenie. Ha az akinek a részére gazdagodást vissza kellene térítenie, azt tilos, vagy jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő a bíróság, az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítéli meg, amihez a visszaigénylő személyes rosszhiszeműségének megállapítása szükséges. Kivétel a visszatérítési kötelezettség alól, ha a juttatást életfenntartás céljára adták és arra fel is használták, de nem akkor ha azt bűncselekmény útján szerezték. Ha a visszatérítés kötelezettsége fennáll, akkor azt természetben kell visszaszolgáltatni, ha nem lehetséges, akkor értékét kell megtéríteni. Általános érvényű, hogy ilyen gazdagodásnál a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

21./ Egyes szerződések: A gyakorlati életben mindig konkrét szerződéseket kötnek. A Ptk. Szabályozása nem jelenti azt, hogy csak az ott nevesített, ott írt tartalmú szerződéseket lehetne kötni, nincs a kötelmi jogban típus kényszer. Lehetenek: - Tipikus szerződések (tartalmuk megfelel a Ptk. szerint nevesített szerződések valamelyikének), - Atipikus szerződések (nem sorolhatók a nevesítettek körébe), - Vegyes szerződések (amelyek több szerződés fajta jegyeit ism tartalmazzák). A szerződés jogkövetkezményeinél a tartalma a lényeg (jogok, kötelezettségek), amelyekre nem tér ki a szerződés azokra a megfelelő szerződésfajta szabályai, hiányukban a szerződések közös szabályai, majd a Ptk. általános, végül az Alkotmány szabályai alkalmazandók. A szerződés fajták szolgáltatások szerint: - adási kötelem (tulajonos változással), - használati kötelem (ideiglenes átengedéssel), - ügyviteli kötelem (más szeméály érdekében eljárás pl.: megbízás). A Ptk. a szerződés fajtéák közül elsőnek a visszterhes szerződéseket, majd az ingyeneseket szabályozza.

Adásvétel: Fogalma: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni (jogot és kötelezettséget keletkeztet, melyek teljesítése általában egyidőben zajlik le= reálvétel, máskor később kerül a dolog átadásra pl: i-ny bejegyzésre, azonban ehez csak a tulajdonátszállás kapcsolódik, a szerződés a megkötésétől érvényes). Tárgya: Általában dolog, ami tulajdonjog tárgya lehet (minden birtokba vehető dolog, ha nincs kivonva a forgalomból). A forgalomból kivonás lehet részleges és teljes: Forgalom képtelen az a dolog, ami: - kizárólag állami tulajondban lehet, - amikre a törvénynél, bírói ítéletnél, vagy szerződésnél fopgva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Viszonylag forgalom képtelen az a dolog: - amelyre kötött adásvételi szerződés érvényességéhez hatósági hozzájárulás kell, - jogszabály az eladók, vagy a vevők körét meghatározza (pl.: külföldi nem .). Tárgya lehet ingó, vagy ingatlan. Az adásvételi szerződés általában nincs forma kényszerhez kötve, szóban és írásban is létrejöhet. Ingatlanra vonatkozó azonban csak írásban mely akkor érvényes a LB. Polgári Kollégium XXV. Elvi Döntése alapján, ha tartalmazza: - a felek megnevezését, - a vétel tárgyát, - azt az akarat nyilatkozatot, hogy a szerződés tulajdonjog átruházására irányul, - a vételárat. (Ue. ajándékozási szerződésénél is). Ingóknál a birtokbaadással ruházható át a tulajdonjog. Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az i-ny. bejegyzés is szükséges (1972 évi 31. Tvr.), mely csak ügyvédi ellenjegyzéssel történhet (ami nem a szeződés érvényességének kelléke, csak a bejegyzésé!!!). A felek jogai és kötelezettségei: Eladó kötelezettségei: - a dolog tulajdonjogának átruházása, - a dolog birtokának átengedése, - tájékoztatás. A vevő kötelezettségei: - dolog átvétele, - a vételár kifizetése. A felek megállpodhatnak úgy is, hogy a vételárat nem a szerződés megkötésekor, nem is birtokbavételkor, hanem később fizetik, vagy akár részletekben. Ilyen esetben az eladó számára biztosíték lehet a tulajndonjog fenntartása, melyet írásban kell kikötni és csak a vételár teljes kifizetéséig állhat fenn, addig elidegenítési, terhelési tilalmat keletkeztet. Ha ennek ellenére tovább értékesítik a dolgot, az újabb vevő csak jóhiszeműség esetén lehet tulaj, ha aztn ellenérték fejében szerezte meg. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért: Az elaódnak koötelezettsége a tulajdonjog átruházása, a vevőnek az az igénye, hogy háborítatlanul, korlátozástól mentes tulajdonjogot szerezzen, amiért az eladó szavatossággal tartozik. Ha a vevő tudja, vagy a körülmémnyekből tudnia kell, hogy az eladó tulajdonjoga korlátozott, nem igényelhet korlátozástól mentes tulajdonjogot akkor sem, ha ezekre a szerződés kifejezetten nem tér ki.Ha 3. Személynek áll fenn joga a dolgon, nem szerezheti meg a vevő tulajdonjogot. Ilyen esetben először megfelelő határidővel felhívja az eladó figyelmét az akadály elhárítására, megfelelő biztosíték nyújtására, ha ez eredménytelen elállhat a szerződéstől, nem köteles perbe bocsátkozni, és kártérítést is követelhet. Ha annyi a szavatossági hiba, hogy csak korlátozott tulajdonjogot szerezhetne, akkor a vevőt az alábbi jogok illetik: - Határidőt adni a dolog tehermentesítésére mely ideig a mentesítéshez szükséges összeg a vételárból visszatartható, - Ha ez nem történik meg akkor a visszatartott összegből a vevő tehermentesíti a dolgot, - ha egyik sem, vagy lehetettlen, illetve aránytalan költségggel járna elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. A dolog átadása: A tulajdon szerzés az átadás fizikai lehetőségét teremti meg annak, hogy a vevő a vételtárgyával tulajdonosként rendelkezhessen. Az átadás léányeges joghatása hogy előtte az eladót, utána a vevőt illetik meg a dolog hasznai, gyümölcsei, őt terhelik a terhei, kiadásai és a kárveszély viselése. Tájékoztatási kötelezettség: Az eladó a dolog lényeges tulajdonságairól a dologgal kapcsolatos követelményekről köteles a vevőt tájékoztatni. Ezek a körülmények kiterjednek a: - veveő tulajdonszerzésének (jogszavatosság), - a dolog rendeltetésszerű használatának (kellékszavatosság) szempontjából lényeges dolgokra. Kötekes átadni azokat az okiratokat amelyek a dologgal kapcsolatos körülményekre, jogokra, terhekre vonatkoznak. A dolog átvétele: A vevő köteles a dolgot átvenni. Nem csak fizikai átvétel, hanem ellenőrzés is (mínőség, mennyiség). Vételárfizetés: Szetződésben meghatározva összegszerűen, vagy „piaci ár” ( teljesítés idejében kialakult középár megfelelő piacon) megjelőléssel, esetlegh súly (nettó) szerint. Adásvétel különös nemei: A: - megtekintés, próbára vétel, B: - minta szerinti vétel, C: - elővásárlási-, visszavásárlási-, vételi jog, részletvétel. A: felfüggesztő feltételel megkötött szerződés, melynek hatályossága, vagy hatálytalansága a veveő késöbbi nyilatkjozatától függ. A megtekintésre vételnél ha van határidő kikötve és a vevő nem nyilatkozik addig, akkor nem lép hatályba a szerződés (mivel a dolog az eladónál marad), viszont próbára vételnél hasonéló esetben hatályos lesz (mivel a dolog a vevőnél marad). B: A vevőnek átadott minta minőségi kikötés, ilyet kell majd az eladónak szolgáltatnia. Ha nem felelmeg a mintának a szolgáltatás, hibás a teljesítés és a mintában esetleg meglévő rejtett hibára sem lehet hivatkozni, azonban ha a mintát a vevő elvesztette, őt terheli a bizonytíás, hogy a mintának a szolgáltatott dolog nem felel meg. C: Ezek a szerződéssel kikötött jogosultságok a dologgal rendelkezés jogát korlátozzák. Elővásárlási jog: Közös tulajdon esetében az eladandó tulajdoni hányadra a másik tulajdonostársat megilleti, de szerződés is létrehiozhatja, azonban az előbbi megelőzi az utóbbit, ha mind a kettő van. Ha a dolgot a tulaj el akarja adni, köteles a kaopott ajánlatott az elővásárlási jog jogosultjával közölni, aki a tulajdonoshoz intézet nyilatkozattal gyakorolhatja jogát, úgy hogy az ajánlatot elfogadja, és így ezzel a tartalommal köztük az adásvétel létrejön. Ha ez szerződésen alapul - és tv. ettől eltérően nem rendelkezik - az örkösre nem száll át. Visszavásárlási jog: Adásvételi megkötésével egyidejűleg az eladó kikötheti a visszavásárlási jogot, ami saját szándékától és az általa kívánt időben következik be. A tulajdonosi jog jelentős korlátozása, ami max. 5 évre köthető ki. A visszavásárlási ár = eredeti vételárral, amitől a felek eltérhetnek (+-an, ha gyarapodás van és - -an, ha érték csökkenés van). Vételi jog (opció): A jogosult egyoldalú nyilatzkozatával olyan vagyontárgyra nézve jön létre adásvételi szerződés, amelyre nézve az eladónak nem is volt szándéka, és mely azelőtt sem volt a vételi jog jogosultjáé. Írásban és a dolgot, vételárat is meg kell jelőlni.Hogy milyen időre szól, azta felek meghatározhatják szabadon, ha nem 6 hónap elteltével megszünik. A bíróságnak van lehetősége a tulajdonost vételi jogából kifolyó kötelezettsége alól mentesíteni, ha bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után az ő körülményeiben olyan változás állt be, hogy a vállat kötelezettség teljesítése tőle már nem várható el (van törvényes alapuló vételi jog is). Részletvétel: Akkor, ha az adásvételi szerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fogja megfizetni, de eredetileg nem ilyen szerződés is átalakulhat ilyenné, ha az eladó halsztással, részletekben engedi a fizetést. Lehetőség van az eladónak az ellás, vagy a részletfizetés megvonásának jogára, ha ezt írásban köti ki arra az esetre, ha a vevő a részleteket az esedékességekor nem fizeti meg (első részletnél csak előzetesm értesítés után, megfelelő határidő engedésével a fizetésre).

A vállalkozás: Fogalma: Vállalkozási szeződés alapján a vállakozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Az ez alapján létrejövő jogviszony eredménykötelem. Ha kötelezett igérete szerint csak valamely cél érdekében jár el, és eredményt nem ígér, akkor nem vállakozási, hanem megbízási szerződésről van szó. A vállalkozó kötelezettségei: Az eredmény előállítása (a szerződés ezzzel teljesűl, ellentkező esetben, ha nem menti ki magát - hogy mindent megtett a teljesülésért - meg szegi a szerződést). Az eredmény elérésére jogosult alvállalkozót igénybe venni. A munka megszervezése kivételével a megrendelő utasításai szerint kell eljárni. Értesítési kötelezettség a vállakozónak a megrendelő felé minden olyan körülményről, ami a vállakozás eredmémnyességét, vagy időre teljesítését gátolja, vagy veszélyezteti. Figyelmeztetési kötelezettség áll fenn a megrendelő felé ha a ő adta a dologhoz szükséges anyagot, de az alkalmatlan ahoz, és arra is, ha célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad. Ha ennek ellenére az utasításait fenntartja a vállalkozó elállhat a szerződéstől, vagy a megrendelő kockázatára, de köteles a munkát elvégezni, kivéve, ha ez jogszabály, hatósági rendelkezés megsértését, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetését eredmémnyezné. Tájékoztatási kötelezettség: A vállakozónak a szolgálatott dologról a vevő felé a felhasználásra, fenntartásra vonatkozóan. A megrendelő kötelezettségei: Munkahely rendelkezésre bocsátása ha a munkát a megrendelő telephelyén stb. kell elvégezni. Szolgáltatás átvétele: kötelezettség ha a vállalt eredményt a vállalkozó elkészítette és átadja.Ilyenkor közösen kell a próbákat elvégezni a minőség megállapításához. Ellenőrzési kötelezettség amit jogszabály, vagy megrendelő írhat elő, hiányában a munka és a felhasznált anyag ellenőrzése nem kötelező, de joga a megrendelőnek. Díjfizetés (mivel nincs ingyenes vállakozás, csak megbízás) általában utólag, de eltérő megállapodás esetén máskor is lehetséges. Ha a megrendelő bizonyops ingóságai a vállakozó birtokába kerülnek, akkor azokon a díjkövetelésének biztosítására zálogjoga keletkezik. Elállás a szerződéstől: A megrendelő elállása: Bizalmi viszonyt feltételez a vállaskozási szerződés létrejötte, ami ha megrendül a megrendelő indoklás nélkül elállhat a szerződéstől (objektív elállási jog), amely esetben a megrendelő köteles a vállakozó felmerült kárát megfizetni (kártalanítási kötelezettség). Ha a megkötése és teljesítése között bekövetkezett olyan körülmény, hogy csak számottevő késedelmmel tud a vállakozó teljesíteni, mely miatt a teljesítés már nem áll érdekében a vevőnek, akkor a vevő elállhat a szerződéstől és kövelhet kártérítést (szerződésszegés), valamint akkor is, ha olyyan körülmény merül fel, hogy előre láthatóan a teljesítés hibás lesz és megfelelő határidő kitűzése ellenére a vállakozó a hibát nem jküszöbölte ki. A vállakozó elállása: Ha pl. a megrendelőnek kellene a munkahelyet rensdelkezésére bocsátani a vállakozónak, de ezt időben nem teszi meg, és a vállakozóáltal kitűzött határidőre sem teljesíti kötelezettségét, a vállakozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet, és akkor is ha figyelmeztetés ellenére fenntartja cél- vagy szakszerűtlen utasításait, illetve alkalmatlan anyag helyett nem szolgáltatt megfelelőt. A további esetkere a szerződésszegés általános szabályai irányadók.

A teljes lehetetlenülés: A vállalkozási szerződés eredmlénykötelem jellegéből következik, hogy a szolgáltatás tárgya egyedi, így ha a szolgáltatás még fajlagos lenne sem érvényesülnek az általánios lehetetlenülési szabályok. Ezeket a szabályokat a vállakozói dijjak vonatkozásában az objektív lehetetlenülés veszélyének érdekörei szerint osztja fel a tv, így ha a lehetetlenülés: a, - a vállakozó érdekkörében merült fel díjazásra nem tarthat igényt, b, - a megrendelő érdekkörében merült fel akkor a vállakozó igényt tarthat a díjra, de ebből levonható a vállakozó költségben megtakarított összege, és amelyet a felszabadult időben másutt végzett munkával elérhetett volna (kárenyhítési kötelezettség), c, - oka mindkét fél érdekkörében, vagy azon kívűl merült fel, akkor a vállakozót a lehetetlenülés időpontjáig már elvégzett munka és az addig kifizetett célszerű költségek fejében a díj arányos része illeti meg. Az anyagban és eszközben bekövetkezett kárért mindig a tulajdonos felel.

Ajándékozás: Ilyen szeződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny jutattására köteles (kétoldalú jogügylet = ingyenes jutattás + elfogadás). Ha a juttatásért a felek nem ingyenességet kötnének ki, hanem bármilyen ellenszolgáltatást mely egyenlő a szolgáltatás értékével, akkor adás-vételi szerződés , ha nem egyenlő akkor ajándékozással vegyes adásvételi szerződés lenne. Tárgya általában dolog, de lehet jog is (nem haszonélvezet és használati jog mert ezek személyes kötelmek). Az ajándékozási szerződés teljesítésének megtagadása: Ingóknál általában átadással jön létre ajándékozás, de van amikor a teljesítés és a szerződés elkülönül. A szerződés alapján a jogosult követelheti az ajándék átadását, de bekövetkezhet olyan változás, amely feljogosítja az ajándékozót, hogy ne teljesítsen. A változásnak: - az ajándokozó körülményeiben kell bekövetkeznie, - különösen a megajándékozotthoz való viszonyát érintően, - a változásnak lényegesnek kell lennie, - és olyannak, amely mellett a társadalmi megítélés szerint az ajándékozótól a szerződés teljesítése többé nem várható el. Ha az ajándék hibás az ajándokozó: - csak a lényeges fogyatékosságokért tartozik felelősséggel, - és ezekért is csak akkor, ha az ajándokozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el, - nem tájékoztatta a megajándékozottat az ajándék olyan lényeges tulajdonságairól amelyet a megajándékozott nem ismert és emiatt következett be a kár az ajándék tárgyában. Ha a megajándékozott egyéb vagyonában okoz kárt a hibás teljesítés, akkor az általános kártérítési szabályok szerint felel. Minden felelősség bizonyítása az megajándékozottat terheli. Ajándék visszakövetelése: Akkor lehetséges ha: - az ajándékra az ajándékozónak szüksége van létfenntartása érdekében, és ha ezzel az ajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti, - a megajándékozott, vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója sérelmére súlyos jogsértést (obejktív kategória) követ el, - és akkor ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta utóbb véglegesen meghíúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ezekben az esetekben a bizonyítási teher az ajándékozót terheli. Elévülési ideje 5 év (ami a hivatkozott feltevés végeleges meghíúsulásától számít), azonban ha ezen időn belül nem gyakorolja jogát hosszabb ideig ok nélkül az ajándokozó akkor ez a joga elenyészik. Kizárja a visszakövetlési jogot: - Létfenntartásra alapított visszakövetelésnél, he már nincs meg az ajándék, - súlyos jogsértésnél ha az ajándék, vagy a helyébe lépő érték már nincs meg, vagy az ajándékozó megbocsátott (hosszabb ideig nem követeli vissza ezen okból), - feltevés végleges meghíúsulására alapítottan, ha a visszakövetelési ok elenyészett, vagy a meghíúsulást az ajándékozó okozta, - a szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza. Ingatlan ajándékozás csak írásban (benne: - ingatlan = ajándék, közös akarat a tulajdonjog átruházására, és hogy ingyenes jogügylet).

Tartási szerződés: A jelenleg hatályos Ptk. Szerint tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződés kötelezettje jogi személy is lehet. A törvényi vélelem az, hogy az ilyen szerződésből folyó kötelezettségekért ellenszolgáltatás jár, kivévéve ha közeli hozzátartozók kötik. Ebben az esetben a visszterhességet állító félnek kell ezt bizonyítania. A szerződés a jogosult haláláig áll fenn (bizonytalan ideig fennálló tartós jogviszony). Akkor köti a jogosult, ha ezt fizikia-egészségi állapota megkívánja. A kötelezett részéről nyilvánvalóan az a kívánalom, hogy a szerződés minnél rövidebb ideig tartson (szerencse jellegű). Csak írásban köthető. A Lakástörvény (1993 évi LXXVIII. Tv.) szerint a bérlő halála esetén a jogosult a tartási szerződés alapján a lakásbérelti jogot akkor folytathatja, ha: - a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárul és, - a jogosult a tartási kötelezettségét teljesítette, valamint – a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig 1 év eltelt. Jogok, kötelezettségek: A kötelezett köteles a másik felet megfelelően tartani (gondozás, gyógyítás, ápolás, eltemetés), ami ne lehet szűkös tartás. A jogosult köteles a szerződésben kikötött ellenszolgáltatást nyújtani (ami ha ingatlan, akkor be kell jegyezni az i-ny. –ba a tartási jogot). Ha a kötelezett vállalt kötelezettségének nem tesz eleget a jogosult a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet az ingatlanból, amit - ha az ingatlant a kötelezett értékesítette - az újtulajdonosnak is tűrnie kell. A tartási szerződés módosítása: A bíróság a tartási szerződést mindkét fél érdekének figyelembe vételével módosíthatja. Amennyiben a beállt körülmény viszgálata alapján az állapítható meg, hogy a természetbeni tartás lehetetlenné vált, akkor, vagy ezt indokló körülmények fennáltáig, vagy végeleges a szerződés életjáradéki szerződésre alakítható. Megszűntetése: Akkor kerülhet rá sor, ha sem a módosítással, sem az átalakítással a szerződés célja nem valósítható meg ( a feleket megfelelően ki kell elégíteni – tehát a kötelezett által addig nyújtott szolgáltatást meg kell fizetnie a jogosultnak). A kötelezett halála (az ingyenes szerződés kivételével) nem szünteti meg a szerződést, azonban jogutódaira csak akkor száll át a tartási kötelezettség, ha az addig a kötelezett által nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ingyenes tartásnál kérheti megszüntetését a kötelezett is, ha rá az túlságosan nagy megterheléssel járna. Ez útobbi esetre az ajándékozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A tartási és életjáradéki, valamint az öröklési szerződés összefüggései: A kötelezett oldaláról az öröklési szerződés is tartási vagy életjáradéki szolgáltatási kötelezettséget keletkeztet (mivel az is két oldalú jogügylet, és csak azért van a Ptk. különös részében, mert a halál esetére szóló rendelkezésről van szó). Életjáradéki és tartási szerződés a kötelezettet ingatlan, vagy más dolog tulajonosává, az öröklési szerződés az eltartott végrendeletével az eltartóját örökösévé teszi.